AZ OROSZ AGRESSZIÓ NEM IDÉN KEZDŐDÖTT, MÉGIS SZÍVESEN LÁTTA ŐKET EURÓPA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.04.25.

Az ukrajnai háború kirobbanása óta folyik kisebb-nagyobb intenzitással a vita arról, hogy mennyire érdemes megnehezíteni az orosz átlagemberek külföldi utazásait. A szigorítás mellett főként azzal érvelnek, hogy így az a tehetős réteg is némileg a saját bőrén érezheti az orosz agresszió következményeit, amelynek tagjait az otthoni gazdasági problémák (még) nem érték el. Az ellenzők ezzel szemben azt mondják, hogy ezek az intézkedések – például a vízumkiadás megnehezítése, a bankkártyák blokkolása és a közlekedési kapcsolatok elvágása – csak ellehetetlenítik vagy megnehezítik azok távozását, akik nem szeretnének az egyre keményedő putyini diktatúrában élni.

Ez a vita nem teljesen új keletű, ahogyan az Ukrajna elleni orosz agresszió sem idén február 24-én kezdődött, hanem 2014-ben. A Krím félszigetet ekkortól kezdve megszállva tartó, a kelet-ukrajnai megyékben szeparatistákat támogató, bábállamokat létrehozó Oroszország ellen számos szankciót vezetett be az Európai Unió, az Egyesült Államok és más szövetségesek mellett. Könnyen gondolhatnánk, hogy már ennek is hatása volt az oroszok európai uniós beutazására.

Főleg azzal együtt, hogy az elmúlt években egymást érték a kémbotrányok, illetve egyre nyíltabban és agresszívebben léptek fel az oroszok. Tavaly bebizonyosodott, hogy 2014-ben az orosz titkosszolgálat robbantott fel egy cseh raktárat, ahonnan az ukránoknak adtak volna el fegyvereket. 2018-ban Szergej Szkripalt és lányát az Egyesült Királyságban novicsokkal úgy akarták megmérgezni, hogy számos civilt is közvetlen veszélybe sodortak. Németországban egy korábbi csecsen lázadó parancsnokot végeztek ki 2019-ben orosz megbízásból.

Ami feltűnő lehet a sokasodó esetek kapcsán, hogy az orosz ügynökök milyen sokan és milyen könnyen jöttek-mentek Európa országaiban. Mindezek hatására azonban az egyetlen érdemi nehezítés az oroszok számára a vízumigénylésben az lett, hogy a törvénytelenül annektált Krímben kiállított útlevelekkel nem lehetett schengeni vízumot igényelni 2019-től.

Pedig elvileg nem könnyű Európába utazni, hiszen ma már a legtöbb uniós ország mellett Norvégia, Svájc és Izland is a schengeni övezet tagja. Az ide történő beutazáshoz az egységes szabályok alapján kell vízumkérelmet benyújtani. A legutolsó, 2020-as adatok alapján az egy év alatt benyújtott 2,9 millió kérelemből nagyjából minden hetediket elutasítottak.

Az oroszokkal viszont nem voltak ilyen szigorúak az európai országok: míg az összes ország esetében 13,6 százalék volt 2020-ban az elutasítási arány, az oroszok esetében csak 2,6 százalék. Még a szövetséges az Egyesült Államokból is nehezebb volt schengeni vízumhoz jutni – 3,8 százalékot tett ki az elutasítási arány -, mint a már szankciók alatt álló Oroszországból. Csupán öt olyan ország volt, ahonnan nagyobb eséllyel lehetett sikeresen schengeni vízumot igényelni, mint Oroszországból*.

Ráadásul nem kevés kérelemről van szó:

minden ötödik schengeni vízumot oroszoknak állították ki...

ITT OLVASHATÓ