Szerző: BÉKESI LÁSZLÓ
2022.04.29.
A magas és növekvő infláció nem fogja megmenteni az „ezer sebből vérző” költségvetést, hanem rövid távon enyhíti az elkerülhetetlen hiány- és államadósság-csökkentő lépéseket. A magas infláció ugyanis nagyobb mértékben növeli a költségvetés bevételeit, mint a kiadásait. (A fogyasztási típusú adók az árakkal együtt emelkednek és növelik a nominális bevételeket. A kiadásoknak csak egy kisebb része követi az inflációt – például nyugdíjak, egyes szociális ellátások –, így a nominális kiadások kisebb mértékben növekednek, mint a bevételek. Az inflációval növelt nominális teljesítmény nagyobb GDP-t jelent, így a bruttó nemzeti termék arányában kimutatott hiány és államadósság relatíve kisebb mértékű annak reálértékénél. A magas infláció felzabálja a teljesítménnyel alá nem támasztott jövedelmeket, béremeléseket, szociális juttatásokat, így nem növeli az árak arányában a reálkeresletet, azaz az importigényt és a reálfogyasztást.) Ezek a nominális hatások azonban nem oldják meg a hibás gazdaságpolitika következtében kialakult krízishelyzetet, csak „láthatatlanul” hárítják át a terheket a lakosságra. Ráadásul a növekvő infláció miatt a hitelkamatok is emelkednek, így folyamatosan drágul az adósság finanszírozása. A „kedvező inflációs hatások” ellenére sem a kényszermegtakarításokkal, sem az adó- és tehernöveléssel járó intézkedéseket nem lehet megspórolni!
A terhek ugyanis növekedni fognak valamennyi jövedelemtulajdonosi szektorban. Az állam terhei nőnek az eddigi kötelezettségvállalások áthúzódó hatásai, a dráguló deficit- és adósságfinanszírozás, a kieső EU-támogatások pótlása, valamint a kivédhetetlen nemzetközi infláció begyűrűző hatásai miatt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.