ÁLLAMPÁRTI CIVIL ALAP: AZ IGÉNYLŐK 5 SZÁZALÉKA KAPTA A TÁMOGATÁSOK KÉTHARMADÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.04.29.

Megjósoltuk, megtörtént: a kormány két csapással átrendezte a hazai civil szférát. Még a választások előtt írtunk arról, hogy a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség sebtében újranyitotta a Norvég Civil Alap helyére állított állami pénzcsapot, a Városi Civil Alapot – hogy a tavalyi 4,4 után most 4,8 milliárd forinttal „ösztönözze” az alapítványi, egyesületi munkát. Egy hete megvolt az idei eredményhirdetés is, immár egyben látjuk tehát, mi lett az eddig kiszórt 9,2 milliárd sorsa. Az igénylők 5 százaléka kapott 8–26 millió forint közötti kiemelt támogatást. Ez a bő négyszáz, javarészt Fidesz-háttérintézményként is leírható szervezet – benne Németh Szilárdtól a kormánynak kampányoló pap, Bese Gergő köreiig – a teljes keret majd’ kétharmadát elvitte.

A Válasz Online visszatérően igyekszik minden olyan állami támogatási rendszert feltérképezni, ahol láthatatlan kezek döntenek tetemes pénzalapok felosztásáról – jellemzően titokban, a normativitás látszatát is kerülve, tehát a hivatali hatalommal való visszaélés vagy a befolyással üzérkedés gyanújának árnyékában. Tavaly februárban a Magyar Turisztikai Ügynökség feldolgozhatatlan formában publikált eredményeit tettük láthatóvá a nagyközönségnek; összegzésünkből ki is derült, hogy a kormány az igénylők fél százalékának adta oda az idegenforgalmi támogatások kétharmadát.

Aztán szeptemberben a Norvég Civil Alap helyére állított új magyar állami pénzeszsák, az úgynevezett Városi Civil Alap elosztási rendjét adatoltuk és elemeztük, és arra jutottunk, hogy e finanszírozási mechanizmust egyszerűbb lett volna egyenesen Választókerületi Pártalapnak nevezni. Ugyanis a pénzek különös módon minden parlamenti választókerületben más-más logika szerint értek célba – nem volt tehát országos mérce, inkább az egyéni képviselőjelöltek kampányszempontjai érvényesülhettek. Ennek megfelelően szinte mindenütt Fidesz-segédszervezetek nyerték a nagy pénzt – például buszra, ingatlanra, kommunikációra, azaz a választási küzdelemben is remekül hasznosítható dolgokra. A költői kérdések persze maguktól adódnak: hogy jön az állam ahhoz, hogy nyers választókerületi pártszempontokat érvényesítsen a forráselosztásban? Melyik jogszabály teszi ezt lehetővé? Félreértés ne essék: nem az történt, hogy néhány helyen célt ért a képviselői lobbi, hanem az, hogy az állam helyett más diszponálhatott a közjavak felett (az ország teljes területén). Ettől még persze makulátlan, valódi civil munkát végző egyesületek, alapítványok is nyerhettek – például, ha az adott képviselőjelölt belátta, hogy jobban jár, ha azokat (is) hagyja élni...

ITT OLVASHATÓ