Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2022.04.22.
Előhang
Az elmúlt fél évben kiváló szakemberekkel együtt sokat dolgoztam az egyesült ellenzék nyugdíjprogramján. Bár a választási vereség után ez a munka most megszakad, idővel folytatni kell, mert a nyugdíjbomba ketyeg tovább. Írásomban irányokat szeretnék mutatni a folytatáshoz. Előre is elnézést kérek az Olvasótól, hogy nem tudom egy csapással átvágni a magyar nyugdíjrendszer gordiuszi csomóját, helyette megpróbálom kibogozni az összegabalyodott szálakat.
Mielőtt belemennék a részletekbe, leszögezem, hogy minden sikere ellenére a Fidesz önkényes nyugdíjpolitikája egyáltalán nem észszerű. A nyugdíjasok zöme jobban járna, ha az ellenzéki nyugdíjprogram alapján reformálnák meg a nyugdíjrendszert. Félek, hogy visszaélve túlhatalmával a Fidesz most sem veszi majd a fáradságot, hogy javítson a nyugdíjrendszer működésén. Talán csak egy gazdasági válság (mint amilyet a 2020-as világjárvány okozott) kényszeríti reformra, leginkább egy újabb csodafegyver bevetésére (mint amit a 13. havi nyugdíj feltámasztása jelentett). A gazdasági kilátások persze borúsak, de a következő évekre a költségvetés nyugdíjproblémáját enyhíti, hogy nagyon kis létszámú évjáratok mennek nyugdíjba, és a halandóság javulása is megállni látszik.
Nem vagyok sem politikus, sem reklámszakember. Ebben az írásomban is csak józan (de nem kőszívű) közgazdasági elveket próbálok követni és a nemzetközi tapasztalatokat hasznosítani. Az alábbiakban bírálom a Fidesz nyugdíjpolitikáját, és hasznosítva az ellenzéki programot vázolok egy szabványos, a nemzetközi trendeket követő reformkeretet, amelyben a kidolgozandó részletek elhelyezhetők...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.