Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.04.02.
Március közepén megjelent cikkünkben végignéztük, hogy mit értünk hibrid rezsim alatt, hogyan került a demokrácia és az autokrácia közötti szürke zónába Magyarország, és egyáltalán: melyek a magyar rezsim sajátosságai. Mindezt megpróbáltuk a választások kontextusába helyezni, és röviden arról is írtunk, hogy a hazai rendszer nem példa nélküli a nemzetközi színtéren sem.
Ezúttal közelebbről is megvizsgáljuk, hogy más országokban hogyan működnek a hibrid rendszerek – azaz az olyan rezsimek, amelyek hatalomgyakorlásában a demokratikus és az autokratikus elemeket egyszerre lehet felfedezni –, és arra is megkísérlünk választ adni nemzetközi példák, valamint a témában íródott tanulmányok alapján, hogy mi lehet a hatalmon lévők leváltásának a kulcsa.
Legutóbbi cikkünkben kifejtettük, hogy a magyarhoz hasonló hibrid rendszerekben általában két közös pont van: a rendszer nem alkalmaz erőszakot, illetve hogy a hatalmon maradást segíti, hogy az adott országnak vagy nincs egységes ellenzéke, vagy olyan pártokból, politikusokból áll az ellenzék, akiket politizálni nem tudó, inkompentens szereplőkként mutathat be a rendszer...
Ezúttal közelebbről is megvizsgáljuk, hogy más országokban hogyan működnek a hibrid rendszerek – azaz az olyan rezsimek, amelyek hatalomgyakorlásában a demokratikus és az autokratikus elemeket egyszerre lehet felfedezni –, és arra is megkísérlünk választ adni nemzetközi példák, valamint a témában íródott tanulmányok alapján, hogy mi lehet a hatalmon lévők leváltásának a kulcsa.
Legutóbbi cikkünkben kifejtettük, hogy a magyarhoz hasonló hibrid rendszerekben általában két közös pont van: a rendszer nem alkalmaz erőszakot, illetve hogy a hatalmon maradást segíti, hogy az adott országnak vagy nincs egységes ellenzéke, vagy olyan pártokból, politikusokból áll az ellenzék, akiket politizálni nem tudó, inkompentens szereplőkként mutathat be a rendszer...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.