A KORONAVÍRUS KIROBBANÁSA ÓTA NEM LÁTOTT INTÉZKEDÉSEK JÖHETNEK MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.04.05.

...A kormány előtt álló rövidtávú kihívások a Portfolio szerint a következők:

1. 1. Orosz-ukrán háború: A szomszédban zajló háború konkrét gazdasági hatásait egyelőre nehéz számszerűsíteni, hiszen még nincs vége a harcoknak, ugyanakkor két dolog már világosan látszik: magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést hozhat Magyarország számára. Ezekre külön még visszatérünk később, azonban a háború geopolitikai kockázatot is hordoz, amit kezelnie kell a kormánynak. Egyrészt támogatni kell a nyugati szankciókat Oroszországgal szemben úgy, hogy közben ne veszélyeztessék az ország energiabiztonságát se, másrészt a több százezer ukrajnai menekült ellátása is azonnali feladatot ró Magyarországra.
2. 2. Magas infláció: Már a háború előtt többéves csúcson volt az infláció, nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol, erre csak rátett egy lapáttal a nyersanyagárak emelkedése az utóbbi hetekben. Ma már az elemzők többsége elképzelhetőnek tart egy 10% körüli, akár feletti áremelkedést év közben és éves átlagban is 8-9% a várakozás. A meglepetés infláció elviszi az idei évre várt reálbérnövekedés jelentős részét. Emiatt a lakossági vásárlóerő csökken. Kérdés persze, mit tud ezen segíteni a magyar gazdaságpolitika, hiszen világszerte inflációs problémával néznek szembe az országok. Annyiban biztos tud segíteni a kormány, hogy nem tetézi az egyébként is magas importált inflációt. Az elmúlt hónapokban elsősorban az árak mesterséges szabályozásával (üzemanyagok, rezsi, élelmiszerek) próbáltak tenni a trend ellen, de erősen kérdés, hogy ezek meddig fenntarthatók, amire majd szintén visszatérünk még a kihívások között.
3. 3. Elkerülhetetlen a gazdaság lassulása: A háború másik elengedhetetlen következménye, hogy szinte biztosan lassabb lesz a magyar gazdaság növekedése, mint korábban gondoltuk. Ebben szerepet játszanak a nyersanyagárak emelkedése, a beszállítói láncokat érintő fennakadások és az Oroszország elleni nyugati szankciók is.
4. 4. Maradhat-e a rezsicsökkentés: A világpiaci energiaárak elszállása itthon ugyan a háztartásokra nem ró extra terhet, mivel szabályozott áron vásárolják az áramot és a földgázt. Azonban kérdés, hogy ez meddig tartható fenn, hiszen egyre szélesebb az olló a kedvezményes lakossági tarifa és a világpiaci árak között. Ezt pedig „valakinek ki kell fizetnie”, végső esetben az állami tulajdonú MVM-nek. Ennek jelét láttuk már tavaly év végén, amikor több mint 200 milliárd forintos feltőkésítésre volt szüksége a vállalatnak. A jelenlegi világpiaci árak mellett éves szinten akár 1000 milliárd forintba is kerülhet a rezsicsökkentés fenntartása.
5. 5. Költségvetési kiigazítás: Részben az MVM és az MNB várható vesztesége miatt lehet szükség költségvetési kiigazításra a választások után. Ennek mértéke kérdéses, hiszen azon is múlik, hogy a nemzetközi környezet teremt-e mozgásteret a tervezett 5%-os hiány növelésére, illetve nehéz most megmondani, mekkora negatív hatással lehetnek a lassabb gazdasági növekedés miatt kieső adóbevételek.
6. 6. A forintárfolyam stabilizálása: A háború kitörésének pillanatában rögtön jelentősen gyengült a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani határt is elérte a jegyzés. Azóta kissé korrigált ugyan a magyar deviza, de még mindig korábbi historikus mélypontja környékén, a 360-370-es szinteken jár az euróárfolyam, vagyis tartósan gyenge szinten ragadt.
7. 7. Az uniós források szerepe: A választási kampány után várhatóan folytatódnak majd az egyeztetések a kormány és a Bizottság között, ezek tétje pedig az uniós pénzcsapok megnyitása lehet. Az uniós források felpörgése érdemben mérsékelhetné az ország külső finanszírozási igényét, ezért a jelenlegi helyzetben különösen fájdalmas az elapadásuk.
8. 8. A kamatstop sorsa: Az üzemanyagok és az élelmiszerek árának befagyasztása mellett kamatstopot is életbe léptetett a kormány, június 30-ig a tavaly októberi szinten rögzítették a lakossági jelzáloghitelek mintegy egyharmadát kitevő változó kamatozású hitelek kamatait, kérdés, mi lesz az év második felében. A kormányoldal eddigi utalásai alapján szóba kerülhet az intézkedés fokozatos kivezetése június 30. után, míg a bankok egy olyan intézkedést támogatnának, mely a devizahitelek 2014-es forintosításához hasonlítana. Vagyis az adósok kérésére fix kamatozásúra módosítanák a hitelszerződéseket utóbbi esetben. Persze a legnagyobb kérdés az lesz, hogy ezt milyen kamat mellett tennék meg.
9. 9. A szabályozott árak fenntartása: a kormány az üzemanyagok és az élelmiszerek árának rögzítésével próbált eddig harcolni az infláció ellen. Ezek az intézkedések azonban április végén, illetve május közepén lejárnak, vagyis már rövidtávon dönteni kell arról, hogy fenntarthatók-e. A kérdés elsősorban az üzemanyagok esetében lehet égető, hiszen mostanra a piaci ár lényegesen magasabb a 480 forintos literenkénti plafonnál. Ez pedig az elmúlt hetekben már ellátási problémákat is felvetett, a március 15-ig hosszú hétvége alatt országszerte hiánycikknek számított az üzemanyag.
10. 10. Elszálló élelmiszerárak: a következő hónapokban szinte biztosan várható az élelmiszerárak rég nem látott emelkedése. Ennek csak egy szeletét jelenti az árstop megszűnése – a május elsejétől elvben újra piacivá váló árképzés várhatóan ugrásszerűen emeli majd a boltokban az intézkedés alá vont termékek, így például a csirkemell, a sertéscomb, a liszt vagy a cukor árát. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gazdaságban jó ideje jelen lévő, és a háború miatt különösen erősen ható fundamentális okok további, drasztikus növekedést vetítenek előre az élelmiszerek árát illetően.

A költségvetés stabilizálása lehet ezek közül a legnagyobb hatású, amely vagy az állami bevételek növelésével vagy a kiadások csökkenésével jár, mindez pedig a vállalati szektort is érintheti. Értékelésünk szerint részben az MVM és az MNB várható vesztesége miatt lehet szükség költségvetési kiigazításra. Ennek mértéke kérdéses, hiszen azon is múlik, hogy a nemzetközi környezet teremt-e mozgásteret a tervezett 5%-os hiány növelésére, illetve nehéz most megmondani, mekkora negatív hatással lehetnek a lassabb gazdasági növekedés miatt kieső adóbevételek. Egyes elemzői vélemények szerint már 2022 második felében hozzá kell látni a költségvetés kiigazításához, a feketeleves ugyanakkor csak 2023-ban jöhet el igazán. Ekkor akár a GDP 3%-ának megfelelő költségvetési módosítást kellene végrehajtani.

Azt már Varga Mihály is elismerte, hogy „a választás után át kell szabni a költségvetési politikát”. Konkrétumokat egyelőre nem árult el, de az biztos, hogy az alacsonyabb GDP-növekedéshez hozzá kell igazítani a büdzsét is, és akkor még nem beszéltünk a rezsicsökkentés költségeiről és a jegybank várhatóan százmilliárdos nagyságrendű veszteségéről, melyek 2023-ban jelentenek majd terhet.

ÖSSZESSÉGÉBEN ELMONDHATJUK, HOGY A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA ÉS AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ GAZDASÁGI HATÁSA MIATT A BÜDZSÉ NAGYSZABÁSÚ ÁTALAKÍTÁS ELŐTT ÁLHAT, AMIRE A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY KIROBBANÁSA ÓTA NEM VOLT PÉLDA...

ITT OLVASHATÓ