Szerző: MILLEI ILONA
2022.04.19.
„A nagy sikerként elkönyvelt szakképzési reformnak vannak pozitív elemei, de ennek a reformnak súlyos problémája, hogy befejezetlen, és pénz, paripa, fegyver nélkül akarnak vele valós eredményeket elérni. Vagyis a „hurráoptimizmust” nem tudják alátámasztani tényekkel, adatokkal” – nyilatkozta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A Hírklikknek adott interjúban hozzátette, nem tudják föltalálni a lyukat a sajton, mert attól, hogy azt nem lyuknak, hanem kis kerek nyílásnak nevezik, attól még lyuk.
– A kormány 2020-ban átalakította a szakképzést, hogy kevesebb legyen a közoktatást idő előtt elhagyó diák: új képzéstípusokat indítottak, újraalkották a szakmajegyzéket, rendezték az oktatók helyzetét, ösztöndíjrendszert vezettek be a tanulóknak, valamint új alapokra helyezték az iskolák és a cégek kapcsolatát. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár nemrég úgy nyilatkozott, ez a szakképzési reform rövid távon is látványos eredményeket produkált. Egyetért ezzel?
– Ez a szokásos kormányzati propaganda, amit semmilyen ténnyel nem tudnak alátámasztani.
– Akkor menjünk sorba az állításain. Azt mondta, kevesebb az egyéni fejlesztés, kevesebb a bukás. Ez így van?
– Ez jó lenne, de mi még nem látjuk az adatokat, nem tudjuk, kevesebb-e a bukás. A Covid-járványnak „köszönhetően” kiadták ukázba, hogy ne buktassanak gyerekeket, vagyis ha kevesebb a bukás, abban erőteljesen benne van a járvány is. Azt pedig, végképp nem tudjuk, hogy a diákoknak milyen a tényleges tudásuk, milyen kompetenciáik vannak, az abszolút nincs értékelve, nem tudja senki. Az helyes, hogy a járvány alatt – akit lehetett – megpróbálták elérni, benntartani a rendszerben – nyilván igyekeztek menteni a menthetőt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.