A BALKÁNI SZINT FELÉ CSÚSZIK A MAGYAR ISKOLÁK TELJESÍTMÉNYE

G7.HU
Szerzők: PÁLOS MÁTÉ, STUBNYA BENCE
2022.04.22.

A magyar oktatási rendszer teljesítménye alapján még mindig abban a közép-európai mezőnyben van, ahova a rendszerváltás óta tartozik. De míg korábban a régiós élmezőnyben volt, 2010 óta Szlovákiával együtt lecsúszott, mára a balkáni országok teljesítményéhez közelít. A 2010-es évek központosítási törekvései rossz választ adtak ténylegesen létező problémákra, a tanárok pedig túl későn jöttek rá, hogy szakmailag sarokba lettek szorítva. Mára a magyar oktatásban kasztrendszer alakult ki, amin csak egy nagyon erős közpolitikai fordulat tudna változtatni – mondta Radó Péter oktatáskutató, oktatáspolitikai elemző a G7-nek.

Radó Péter 2003-2007 között az Oktatáspolitikai Elemzések Központját vezette, 2008-2019 között az Expanzió Humán Tanácsadó vezető tanácsadója volt, jelenleg pedig a CEU Democracy Institute kutatója. Nemrég megjelent Közoktatás és politika című könyvében a 2010 és 2022 közötti, három Orbán-kormány által fémjelzett időszak oktatáspolitikáját elemzi. A G7-nek adott interjúban a könyv alapján beszélgettünk a magyar oktatási rendszerről.

A magyar oktatási rendszer 2010 utáni átalakítását úgy írja le mint a közoktatási szakmapolitikai közeg öncélú politikai szempontból véghez vitt kisajátítását, ami gyakorlatilag azonnal bedöntötte a magyar közoktatás minőségét, a diákok teljesítményét, és növelte a rendszerben lévő társadalmi egyenlőtlenséget. Ilyen alacsony volt a magyar oktatási rendszer ellenálló képessége, vagy mindent felülírt az erős legitimációval bíró kormány politikai elszántsága?

Az előbbi a lényegesebb elem, a magyar közoktatás gyenge immunrendszere. Ez magyar sajátosság, más országokban a populista és központosító kormányzás nem hozta el az oktatás minőségének bezuhanását. A CEU Demokrácia Intézetében összehasonlító kutatásban vizsgáltuk, hogy a kelet-európai országok – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia – mennyire képesek alkalmazkodni az új kihívásokhoz, tehát a gyors munkaerőpiaci, technológiai változásokhoz, a nemi szerepek átalakulásához, a klímaváltozáshoz, a globalizáció és a migráció okozta társadalmi kihívásokhoz. Intézményi szinten adottak-e a feltételek az iskolák hosszú távú alkalmazkodásához, és a kormányzati szint alkalmas-e az adaptáció ösztönzésére? A térségben általában is teret nyert a populizmus, de három országban autokratikus fordulat történt, Magyarországon 2010-ben, Lengyelországban 2015-ben, Szerbiában 2017-ben. A kormányzás minősége azonnal romlott ezekben az országokban, de

mindenre kiterjedő, radikális rendszerátalakítás csak Magyarországon következett be.

Lengyelországban a politikai transzformáció lényegében nem érintette a jól irányított, jól teljesítő oktatási rendszert. A teljes oktatási rendszer átalakításának az igénye és az ebből következő összeomlás csak Magyarországon történt meg, de nem minden területen. A közoktatáson ellenállás nélkül ment át, de a felsőoktatásban elhúzódott és a mai napig tart, és bár már alapítványoknak adták a magyar egyetemek jelentős részét, álláspontom szerint még messze nincs vége. Amire felébredtek a közoktatás szereplői 2015 környékén, addigra ott már végbement a rendszerátalakítás...

ITT OLVASHATÓ