Szerző: HANULA ZSOLT
2022.03.18.
– így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála.
Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe – ez azok után lett érzékeny kérdés, hogy a 2020-as borsodi időközi választáson a fideszes jelölt, Koncz Zsófia csak a Facebookon többet költött, mint elvileg a teljes kampányára szabad lett volna neki. Ennek akkor nem lett semmilyen következménye, sőt, közel egyéves huzavona után egy olyan ÁSZ-nyilatkozattal lett lezárva az ügy, hogy „a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé”. Na, ez változott meg idén, és kíváncsian vártuk, hogyan reagálnak a politikai szereplők az új játékszabályokra.
Bár a Facebook az egyik legfontosabb kommunikációs és hirdetési felület is a politika számára, azt azért ne felejtsük el, hogy az itt elköltött pénz csak egy szelete a kampányköltségeknek. A tévés, rádiós, nyomtatott és online sajtóban megjelenő reklámok, az óriásplakátok, szóróanyagok, a kampányesemények költségei mind-mind efölött vannak még, és elvileg mind bele kell férniük az említett, jelöltenként hatmilliós összegbe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.