Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2022.03.25.
„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért” – János evangéliuma múlt héten Moszkvában egészen furcsa környezetben hangzott el. Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Luzsnyiki stadionban pénteken a Krím Ukrajnától való elcsatolásának nyolcadik évfordulóján mondott beszédében idézte az apostolt, mikor az ukrajnai háborúról speciális katonai műveletről beszélt az orosz zászlót diadalittasan lengető tömegnek. Vlagyimir Putyin a Szentírással igyekezett alátámasztani, hogy az orosz katonák célja a „népirtás megakadályozása”, amelynek során „fiaink hősiesen harcolnak.”
Arról is szólt, hogy az „ország régen látott egységbe forrt” és a katonák „vállt vállnak vetve küzdenek”, ha kell, bajtársaikat saját testükkel védik az ellenség golyójától. Az ortodox miszticizimus és a második világháborús áthallásokkal tűzdelt harcias retorika tovább fokozódott, amikor Vlagyimir Putyin arról beszélt, a speciális katonai művelet Fjodor Usakov tengernagy születésnapján, február 24-én indult.
A 18. században élt, csatát soha nem veszített admirális példája segít megérteni, hogyan tekint az orosz elnök a háborúra: nem pusztán politikai-katonai akcióként, hanem vallásos küldetésként.
A hadjárat egyik célja a Moszkvától való távolodásukat önálló egyházzal is demonstrálni kívánó, s ezzel az ortodox egységet megbontó ukránok megbüntetése. Putyint ebben a meggyőződésében teljes súlyával támogatja az orosz egyház.
Fjodor Usakov legendás hadvezér volt, aki a fekete-tengeri parancsnokként tönkreverte a szultán hajóhadát az 1787-92-es orosz–török háborúban. (Például 1788-ban a mostani háborúban az orosz hadihajót keresetlen szavakkal elküldő ukrán katonákról ismertté vált kígyó-szigeti ütközetben.) Negyven év szolgálat után lemondott, kolostorba vonult és 1817-ben bekövetkezett haláláig ortodox szerzetesként élt. Emlékét a cári és a szovjet időkben egyaránt őrizték, a nem éppen monarchista és klerikális Sztálin még egy kitüntetést is elnevezett Usakovról. Az ortodox egyház pedig 2001-ben szentté avatta a kétszáz éve halott admirálist. A katona-szerzetes igen népszerű az orosz hadseregben, például ő a nukleáris bombázóerők védőszentje.
Ukrajna jelentőségét vallási szempontból aligha lehet túlbecsülni. Mind az ukrán, mind az orosz ortodoxok a kijevi nagyfejedelem 988-as megkeresztelkedésére vezetik vissza hitüket.
Ukránul a nagyfejedelem Volodimir, az oroszok viszont Vlagyimirként emlegetik – a sors furcsa fintoraként ez a keresztneve az ukrán, illetve az orosz elnöknek.
Volodomirt-Vlagyimirt konstantinápolyi szerzetesek keresztelték meg, azaz a nagyfejedelem és a keleti szlávok a kezdetektől Bizánchoz kötődtek.
Orosz szempontból az ortodox egyházhoz hasonlóan az állam születése is Kijevhez kötődik, már csak ezért sem létezhet önálló ukrán nemzet, ahogy ezt Vlagyimir Putyin tavaly nyári nagy történelmi cikkében kifejtette. Ugyanez igaz az ukrán ortodoxokra is, akiknek önállósódási törekvései, majd 2019 elején a Moszkvai Patriarchátustól immár független ukrán ortodox egyház megszületése kiváltotta a Kremllel szoros szövetségben álló orosz egyház dühét. Az utóbbit vezető Kirill pátriárka szemében az ukrán nemzeti és egyházi függetlenedési törekvések a „dekadens Nyugat” felé való közeledést, s ezzel a mitikus jelentőségű Kijev orosz szempontból való elveszítését jelképezik. Kirill pátriárka 2019-ben úgy fogalmazott, „Kijev minden orosz városok anyja, számunkra azt jelenti, mint másoknak Jeruzsálem, semmilyen körülmények között nem adhatjuk fel ezt a történelmi és spirituális viszonyt.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.