Szerző: NÓVÉ BÉLA
2022.03.26.
Nemzedéki gettóból autonóm közéleti és ellenkulturális fórum
Magyarországon az 1960-as évekre az irodalmi lapok sajátosan torz és merev hálózata épült ki egyetlen országos hetilappal (Élet és Irodalom), két központi irodalmi folyóirattal (Kortárs, Új Írás) és mintegy két tucat havonta, kéthavonta vagy negyedévenként megjelenő vidéki periodikával (Alföld, Auróra, Forrás, Életünk, Jelenkor, Napjaink, Tiszatáj, stb.). Mindez azt jelezte, hogy az aczéli-kádári kultúrpolitika monolit rendszerében az önálló irodalmi, művészeti fórumoknak vagy a markánsan irányzatos szellemi műhelyeknek éppúgy nincs és nem lehet helyük, mint a nemzedéki orgánumoknak. Ez utóbbiakat főként a fiatal írók, költők sürgették 1956 után vagy két évtizeden át, mindhiába.
A pártközpont ugyan 1969-ben ígéretet tett egy önálló ifjúsági irodalmi lap indítására, ám ebből végül semmi se lett. Helyette a KISZ Központi Bizottsága 1971-től Mozgó Világ címmel egy szerény és ritkán megjelenő pályakezdő antológia-sorozatot indított rögös útjára, melyből öt év alatt mindössze fél tucat kiadvány jelent meg. Ennek ellenére a KISZ KB „lapgazdaként” egy teljes évtizeden át, egészen 1981 elejéig gyámkodott a Mozgó Világ felett, ami Veress Miklós főszerkesztésében 1975-től előbb kéthavi, majd 1980-tól „rendes” havilappá alakult át.
A „régi Mozgó Világ” kezdete, folyóiratként és sajátos nemzedéki fórumként, valójában ekkortól datálható, és kényszerű megszakításokkal (a betiltott lapszámok, főszerkesztő- és kiadóváltások miatt) alig kilenc éven át tartott, 1983 végéig. Ekkor Kulin Ferenc főszerkesztő leváltása ellen tiltakozva az egész szerkesztőség testületileg lemondott. 1984 elejétől a lapot azonos címmel, de más tartalommal és új szerkesztő gárdával P. Szűcs Julianna irányítja.
A „régi Mozgó” sokszínű, eleven karaktere a ’70-es évek végére áll össze,
melyet nemcsak markánsan új és eredeti szépirodalmi profilja (Esterházy Péter, Hajnóczy Péter, Lengyel Péter, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Petri György, Spiró György, Tandori Dezső) és erős műbírálata fémjelez (Alexa Károly, Balassa Péter, Beke László, Margócsy István, Radnóti Sándor, Szigethy Gábor, Szörényi László, Tarján Tamás), hanem ezekkel egyenrangúan egy sor más izgalmas rovat is, így a szociográfiai (élén Berkovits Györggyel), a képzőművészeti (Szabados Árpáddal), a film- és színházi (Reményi József Tamással), a zenei (Kocsis Zoltánnal), a társadalomelméleti és történeti (Gergely Andrással) vagy a publicisztikai (Czakó Gáborral).
A lap élénk, innovatív szellemét és aktualitások iránti fokozott érzékenységét kezdettől jól jelzik az általa meghirdetett tematikus viták (a művészi kísérletezésről, a hagyományról, a családról, az oktatásügyről, az egyetemi reformról, a nemzettudatról, Európáról, stb.) vagy épp az egyes értelmiségi szakmák gyakorlóit faggató körkérdések („Költők / kritikusok / írók / zeneszerzők / szociográfusok / építészek / filmrendezők / történészek / sztárok felelnek…”).
A lap fiatal szerzői, szerkesztői a „nemzedéki gettóból” oly módon is próbálnak kitörni, hogy idősebb pályatársaik közül főként a markánsan autonóm, kritikus vagy a rendszertől eltérő értékrendű jelentős alkotókkal próbálják kapcsolataikat szorosabbra fűzni, többek közt Pilinszky Jánossal, Ottlik Gézával, Mészöly Miklóssal, Csoóri Sándorral. Egyidejűleg a határon túli magyarság, a nyugati magyar emigráció és a hazai demokratikus ellenzék köreihez is egyre több szálon kötődnek. A nyílt társadalmi párbeszéd fokozott igényét jelzi az 1979-től havi gyakorisággal rendezett budapesti, vidéki, sőt olykor határon túli (pozsonyi, kolozsvári) Mozgó-estek sorozata is.
melyet nemcsak markánsan új és eredeti szépirodalmi profilja (Esterházy Péter, Hajnóczy Péter, Lengyel Péter, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Petri György, Spiró György, Tandori Dezső) és erős műbírálata fémjelez (Alexa Károly, Balassa Péter, Beke László, Margócsy István, Radnóti Sándor, Szigethy Gábor, Szörényi László, Tarján Tamás), hanem ezekkel egyenrangúan egy sor más izgalmas rovat is, így a szociográfiai (élén Berkovits Györggyel), a képzőművészeti (Szabados Árpáddal), a film- és színházi (Reményi József Tamással), a zenei (Kocsis Zoltánnal), a társadalomelméleti és történeti (Gergely Andrással) vagy a publicisztikai (Czakó Gáborral).
A lap élénk, innovatív szellemét és aktualitások iránti fokozott érzékenységét kezdettől jól jelzik az általa meghirdetett tematikus viták (a művészi kísérletezésről, a hagyományról, a családról, az oktatásügyről, az egyetemi reformról, a nemzettudatról, Európáról, stb.) vagy épp az egyes értelmiségi szakmák gyakorlóit faggató körkérdések („Költők / kritikusok / írók / zeneszerzők / szociográfusok / építészek / filmrendezők / történészek / sztárok felelnek…”).
A lap fiatal szerzői, szerkesztői a „nemzedéki gettóból” oly módon is próbálnak kitörni, hogy idősebb pályatársaik közül főként a markánsan autonóm, kritikus vagy a rendszertől eltérő értékrendű jelentős alkotókkal próbálják kapcsolataikat szorosabbra fűzni, többek közt Pilinszky Jánossal, Ottlik Gézával, Mészöly Miklóssal, Csoóri Sándorral. Egyidejűleg a határon túli magyarság, a nyugati magyar emigráció és a hazai demokratikus ellenzék köreihez is egyre több szálon kötődnek. A nyílt társadalmi párbeszéd fokozott igényét jelzi az 1979-től havi gyakorisággal rendezett budapesti, vidéki, sőt olykor határon túli (pozsonyi, kolozsvári) Mozgó-estek sorozata is.
A hivatalos pártállami „fősodortól” egyre markánsabban elütő lap körül így csakhamar egész mozgalom bontakozik ki, az egyetemi városokban mind több Mozgó Világ kör és klub alakul, ahol egy-egy Mozgó-estre már gyakran egész színháznyi közönség kíváncsi.
Közben szaporodnak a lap cenzori konfliktusai, bár a szerkesztőség is derekasan állja a sarat a nyilvános ankétokon és lapértékeléseken (Fiatal Művészek Klubja, a Hazafias Népfront, Joliot Curie-Klub, 1980. február). 1981 elejére azonban súlyos válság áll be, az újság több száma kimarad, s a lapgazdával: a KISZ KB-val megromlott kapcsolat miatt immár a megszűnés réme fenyegeti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.