Szerző: PAPP ZSOLT
2022.03.24.
Az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedének titulálta tavaly a 2010-es éveket Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitóján azzal tetézte meg, hogy a válság alatt sikerült kanyarban előznie Magyarországnak. Vagyis, még gyorsult is a felzárkózás. Ez utóbbit azután Matolcsy György cáfolta egy publicisztikájában, eredeti tézise mellett viszont kitartott.
A számok alapján valójában meglehetősen közepes és egyenetlen teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság 2010 és 2021 között. A bruttó hazai termék (GDP) értéke ugyan lapunk becslése alapján ez idő alatt látványosan - 27 ezer milliárd forintról 55 ezer milliárd forint közelébe - emelkedett, de ez a növekedés jelentős részben az inflációnak köszönhető. A magyar gazdaság átlagosan évi 2,5 százalékkal bővült. Ez egy fejlett ország gazdaságának remek tempó, de nem az egy felzárkózó, az EU-átlagát vagy épp Ausztriát utolérni akaró gazdaság esetében. A hazai növekedés üteme ráadásul nagyon egyenetlen volt az elmúlt 12 évben: a 2008-as válságból 2010-re épp kezdett volna magához térni a magyar gazdaság, amikor az Orbán-kormány a 2011-12-es unortodox lépéseivel újabb stagnálásba, sőt 2012-re enyhe átmeneti recesszióba lökte. Az újabb éledezés további éveket vett igénybe, így a növekedés időszaka csak 2014-ben indult be. Ennek vetett véget a koronavírusjárvány: 2020 idehaza is a visszaeséssel telt (- 4,7 százalék), amit követett a tavalyi felpattanás (7,1 százalék). Ezekkel a hullámvasutakkal jön ki tehát az Orbán-kormány időszakára az évi 2,5 százalékos növekedés.
Még árnyaltabb képet kapunk, ha az elmúlt évtizedet nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az Eurostat 2010 és 2020 közötti adatai ugyanis inkább azt mutatják, hogy Magyarország jóval lassabban fejlődött, mint a számos kelet-közép-európai gazdaság. Az egy főre jutó magyar GDP 2020-ban az uniós átlag 74 százaléka volt vásárlóerő-paritáson vizsgálva (szimplán euróban számolva a magas árszintű országok javára torzítana a nyers adat). Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt 8 százalékponttal zárkóztunk fel, 2010-ben ugyanis a magyar egy főre jutó GDP az uniós átlag 66 százaléka volt. Ez az egyik leglassabb felzárkózási ütem a régióban.
A hozzánk képest jóval nagyobb hátrányból induló gazdaságok sokkal többet javítottak, és közülük többen relatív fejlettségben meg is előzték Magyarországot. Az unióhoz velünk együtt csatlakozó, a Szovjetunióból induló Balti-államok példája a legkézenfekvőbb e téren: Litvánia tíz év alatt 26, Észtország pedig 18 százalékponttal növelte a GDP-jét. Így Litvániában az egy főre jutó GDP ma már az EU-átlag 87 százalékát éri el, míg az észt gazdaság 84 százalékot teljesít, messze megelőzve a magyar 74 százalékot. Mind a két ország gyengébb gazdasággal rendelkezett 2010-ben, mint Magyarország, vagyis sokkal gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint az Orbán-kormányok Magyarországa...
Még árnyaltabb képet kapunk, ha az elmúlt évtizedet nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az Eurostat 2010 és 2020 közötti adatai ugyanis inkább azt mutatják, hogy Magyarország jóval lassabban fejlődött, mint a számos kelet-közép-európai gazdaság. Az egy főre jutó magyar GDP 2020-ban az uniós átlag 74 százaléka volt vásárlóerő-paritáson vizsgálva (szimplán euróban számolva a magas árszintű országok javára torzítana a nyers adat). Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt 8 százalékponttal zárkóztunk fel, 2010-ben ugyanis a magyar egy főre jutó GDP az uniós átlag 66 százaléka volt. Ez az egyik leglassabb felzárkózási ütem a régióban.
A hozzánk képest jóval nagyobb hátrányból induló gazdaságok sokkal többet javítottak, és közülük többen relatív fejlettségben meg is előzték Magyarországot. Az unióhoz velünk együtt csatlakozó, a Szovjetunióból induló Balti-államok példája a legkézenfekvőbb e téren: Litvánia tíz év alatt 26, Észtország pedig 18 százalékponttal növelte a GDP-jét. Így Litvániában az egy főre jutó GDP ma már az EU-átlag 87 százalékát éri el, míg az észt gazdaság 84 százalékot teljesít, messze megelőzve a magyar 74 százalékot. Mind a két ország gyengébb gazdasággal rendelkezett 2010-ben, mint Magyarország, vagyis sokkal gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint az Orbán-kormányok Magyarországa...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.