ERŐSÖDÖTT A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY, MÉGIS ELMARADT A RENDSZERVÁLTÁS NAGY ÍGÉRETE

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.03.24.

Sok szempontból érdekes társadalmi folyamatokat hozott a 2010-es évek Magyarországon: létrejött egy csoport, amely azt állítja magáról, hogy a társadalmi létra tetején áll; minden jövedelmi csoportban, és különösen az alsó jövedelmi csoportokban javult az életszínvonal; és több mutató alapján is úgy tűnik, hogy sosem volt még ilyen erős a középréteg. Mindeközben viszont a felső- és középosztályhoz tartozók kivonultak a politikából, a felsőbb rétegekben nőtt a diktatúra mint politikai rendszer támogatottsága. A középosztályosodás tehát nem járt együtt polgárosodási folyamatokkal – mondta Huszár Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója a G7-nek adott interjúban.

A kutatásai alapján a rendszerváltás óta sok szempontból nőtt Magyarországon a társadalmi osztályokhoz való tartozás jelentősége. Milyen értelemben használja az osztály fogalmát?

Ez egy elég ellentmondásos fogalom, több okból is. Egyrészt ideológiailag telített, hiszen az államszocializmus időszakában a hatalom a proletariátus nevében, az osztályharcra hivatkozva gyakorolta a hatalmát. Részben ennek köszönhetően a rendszerváltás környékén az osztályfogalom valami gyanús, múlthoz tartozó dolognak tűnt, és úgy nézett ki, hogy nem alkalmas arra, hogy a magyar társadalom viszonyait segítsen megérteni.

Másrészt viszont az osztály a szociológia egyik kulcskategóriája, amit sok szerző használ ahhoz, hogy a különböző társadalmi csoportok közötti viszonyokat megértsünk. Én elsősorban Max Weber osztályfogalmával dolgozom, amely az életesélyek alapján különít el különböző osztályokat, és ezt foglalkozási, illetve munkaerőpiaci ismérvek alapján igyekszem mérni...

ITT OLVASHATÓ