Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.03.30.
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az elmúlt 20 évben durván egymillió magyar veszítette úgy az életét, hogy meg lehetett volna menteni. Bár az elkerülhető halálozások száma évről évre csökken itthon, nemzetközi összevetésben sajnos így is rendkívül magas. Márpedig ez a mutatószám kifejezetten fontos indikátor, amely jól mutatja egy egészségügyi rendszer hatékonyságát.
Ahogy a statisztikai hivatal 2018-as demográfiai portréjában összefoglalták (pdf), az elkerülhető halálozás mutatóval
"az olyan halálokok miatt bekövetkezett mortalitást összegzik, amely okok, azaz betegségek a rendelkezésre álló és nem kivételesen drága eljárásokkal gyógyíthatók, legalábbis bizonyos életkor alatt. … Jelenleg az elkerülhető halálozás két alfajtáját használják gyakran: a kezelhető és a megelőzhető okok mutatóit. A megelőzhető okok listáján szerepelnek olyan betegségek, amelyek elsősorban az életmód bizonyos elemeire reagálnak (mint például a tüdőrákos halálozás). A kezelhető okok listája az életmóddal kevéssé összefüggő, de orvostechnológiailag kezelhető okokat összegzi (ezek jellegzetes példája a vakbélgyulladás)".
A definícióból következik, hogy az elkerülhetőnek minősített halálokok listája nem fix, az orvostudomány fejlődésével időről-időre bővül. Az Eurostat által elfogadott listán jelenleg 29 különböző betegség szerepel, amelyek közül azonban – ahogy ezt a Demográfiai portré szerző is kiemelték – az ischaemiás szívbetegségek szerepe vitatott*. Ez utóbbinak a magyar adatok szempontjából egyébként elég nagy jelentősége lehet, nálunk ugyanis ez sajnos rengeteg ember halálát okozza...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.