Szerző: MILLEI ILONA
2022.03.11.
– Februárban nyolc százalék fölött volt az infláció, és ebben még nem volt benne a háború hatása. Mi volt ennek az oka?
– Azt gondolom, hogy az infláció tekintetében a világban van egy nagy fordulat, ami Magyarországot is elérte. Ennek vannak anyagi és lélektani elemei is. A lélektani elem a várakozást jelenti, ami önmagát teljesíti be. Öt évvel ezelőtt az volt az általános vélekedés, hogy túl vagyunk az infláció-problémán, ha valami gond lehet, az a defláció. Ehhez képest megváltozott a várakozás. Fél évvel ezelőtt az Egyesült Államokban nagy vita folyt arról, hogy az infláció kilövése átmeneti folyamat-e, és arra jutottak, hogy nem. Ennek következtében mindenki más is, tehát az angol jegybank, az Európai Központi Bank (EKB), a japán bank – ha nagyon nyögvenyelősen is – elfogadta, hogy ez így van. Fontos tényező, hogy a világban megváltozott az inflációról való gondolkodás, és a szereplők várakozása is. Tehát nem arról van szó, mint amit egy évvel ezelőtt mondtak, hogy amikor a gazdaság kilő, az infláció is megnő, és ez egy átmeneti folyamat, majd visszatérünk az árstabilitás időszakába. Ez a várakozás része az inflációnak. Emellett vannak a reálfolyamatok. Én például reálfolyamatnak tekintem, ha tartósan magasak az olajárak. Ha tartósan gyengül a forint árfolyama, annak van árfelhajtó hatása, ha nem is akkora, mint 25-30 évvel ezelőtt. Ezek mellett van még mind Amerikában, mind Magyarországon a kormányzati költekezés. Az Egyesült Államokban – ha nem is olyan mértékben – 6 millió dolláros összegben, ahogy azt Bernie Sanders elképzelte, de mondjuk 2-2,5 millió dollár értékben a kormány olyankor kezdett el költekezni, amikor az infláció is éppen föllángolt. Ez önmagát erősíti. Milton Friedman, Nobel-díjas amerikai közgazdásztól tudjuk: lehet költekezni egy darabig úgy, hogy ez nem érinti az árszínvonalat, de egy idő múlva máshol meg igenis elkezdi érinteni. Az amerikai kormányok az elmúlt négy-öt évben nem nagyon törődtek a deficittel. Trumpék ugyan neoliberális szöveget nyomtak, de a gyakorlatban nem nagyon foglalkoztak az államháztartás egyensúlyával és az adósság-rátával. Épp tegnap este egyezett meg az amerikai Kongresszus arról, hogy a kormánynak azért annyi pénzt kell adni, hogy ki tudja fizetni a munkatársait. Úgyhogy most megint fölemelték az adósság-limitet. Ez egy állandó probléma. Az ember pedig azt gondolná, hogy a neoliberális, konzervatív szövegeket nyomó kormány, mint amilyen a Trumpé volt, a költségvetési hiány ügyében szigorú. Szó sincs erről, a kiindulópont sem ez volt. Ehhez képest jött egy nagy költekezés egy olyan időszakban, amikor az infláció fölerősödött, és ez hajtja fölfelé Amerikában is az árakat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.