2022. március 19., szombat

AZ UKRAJNAI HÁBORÚ TESTKÖZELBŐL - INTERJÚ OKSZANA DUTCSAKKAL

MÉRCE
Szerző: TSS
2022.03.19.


Okszana Dutcsak Ukrajnában élő kutató és a Transznacionális Nélkülözhetetlen Autonóm Küzdelmek (Essential Autonomous Struggles TransnationalE.A.S.T.) aktivistája. Ebben az interjúban a folyamatosan változó ukrajnai helyzetről és a háborúval szembeni önszerveződés helyi kísérleteiről számol be. Arra a kérdésre, hogy hogyan hozható létre transznacionális békepolitika, nincs egyszerű válasz. A határokon átívelő mozgósítás és kommunikáció kulcsfontosságú, ennek azonban együtt kell járnia magának a transznacionalizmusnak a radikális újragondolásával.

Mi a helyzet jelenleg Ukrajnában, és hogyan reagált a helyi lakosság a háború kitörésére?

A helyzet nagyon bonyolult. Az első néhány napban úgy tűnt, hogy az orosz hadsereg igyekszik nem célba venni a civileket. Az ország katonai infrastruktúráját próbálták megsemmisíteni, abban bízva, hogy a kormány és a társadalom egyszerűen feladja, de ez nem jött be.

Nem is értem, hogy lehetett ennyire ostoba a hírszerzés: számításaik teljesen elhibázottak voltak. A dolog azért nem jött be, mert a hadsereg akcióba lépett, és az emberek ott helyben szintén akcióba léptek. Ez ad valamennyi reményt, de emiatt az orosz hadsereg is taktikát változtatott – méghozzá drasztikusan.

Most már a civileket is támadják. Ma (2022. március 2-án) Harkiv városát hevesen bombázták; kifejezetten a lakónegyedeket és a városközpontot vették célba. Nem tudjuk, mi következik ez után. Az, hogy taktikát váltottak, két dolgot is jelent. Egyrészt érzik, hogy kezdetben csúnyán elszámolták magukat. Másrészt a civilek számára nagyon veszélyes lett a helyzet.

Ami a civil lakosságot illeti, sok nyugati baloldali most a NATO-t szidja, holott senki nem tett többet azért, hogy a helyi lakosság támogassa a NATO-t és Ukrajna NATO-csatlakozását, mint amennyit Oroszország tesz ezért a jelen pillanatban. Épp most készült egy felmérés, amely szerint a csatlakozás támogatottsága rekordszintű, 76%-os – mindenekelőtt azért, mert a NATO-t általában ellenző keleti és déli régiókban ugrásszerűen megnőtt a támogatók aránya. Amikor az amerikai hadsereg és az amerikai tisztviselők figyelmeztettek arra, hogy Oroszország támadni fog, nagyon sokan nem hitték el. Én sem hittem el egészen az utolsó pillanatig. Most pedig úgy látszik, hogy Oroszország hónapok óta aktívan készült a teljes körű invázióra.

A lakosság mostanra nagyon oroszellenes lett. Azzal, hogy teljesen a befolyásuk alá próbálták vonni Ukrajnát, épp az ellenkező hatást érték el: az emberek többsége ma nagyon erősen Oroszország ellen van.

Vannak, akik nem radikálisan oroszellenesek. De nehéz olyankor, amikor látjuk, mi történik, hogy bombázzák Harkivot – Ukrajna egyik legnagyobb városát, amelyet túlnyomórészt orosz ajkúak laknak. A gyűlölet nagyon erős. Ami érthető. Ilyen körülmények között nehéz Oroszországot másként látni.

Az ukrán baloldaliak már jó ideje beszéltek erről, de általában hiába. Senki sem figyelt rájuk. Most már látjuk, hogyan próbálja Oroszország helyreállítani birodalmi hatalmát, amelynek borzasztóak a következményei ránk nézve, az oroszokra nézve, a világ stabilitására meg úgy mindenre...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.