Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.03.08.
Mi a közös a magyar színjátszás nagyasszonyának és legfényesebb csillagának, Jászai Marinak, valamint a két generációval később élt Gyarmati Fanninak az életében? A „csend összeesküvése”, adja meg a választ az Elhallgatva – A háborús erőszaktétel története és megjelenítése című, most megjelent tanulmánykötet, amelynek szerkesztői előszava szerint „mindenkinek érdeke volt, hogy ne beszéljenek” arról, hogy a szegény családból származott és markotányosnőként szolgált Jászait éppúgy megerőszakolták a katonák a königgrätzi csatában, ahogy Radnóti Miklós özvegyét a Budapestet felszabadító szovjet hadsereg tagjai 1945-ben. Mindkét nő magára maradt, és csak az emlékirataik fedték fel a leplet valódi sorsukról, mert – mint azt a kötet leszögezi – „amikor férfiak mondják el, hogy ők mit láttak, mi történt a nőkkel, addig maguk a nők általában hallgatnak”.
Azt, hogy a most zajló ukrán-orosz háborúban mi történik a frontvonalak mentén élő nőkkel, a háborús erőszaktételt a középpontba állító kötet tanúsága szerint nagy valószínűséggel csak évek, évtizedek múlva tudhatja majd meg a világ. A nők elleni háborús erőszakról ugyanis a híradások még utólag is legfeljebb csak töredékesen számolnak be – igaz, a közösségi médiában máris jelentek meg egyelőre ellenőrizhetetlen hírek a nők elleni erőszakról. Az Elhallgatva történeti forrásokat, valamint képzőművészeti és irodalmi műalkotásokat elemző tanulmányai szerint ugyanakkor bizonyos, hogy amióta világ a világ, a nőket halomra erőszakolják a háborúkban. A háborús erőszaktétel történetét és megjelenítését feldolgozó tanulmánykötet egyes írásai az okokra próbálnak magyarázatot találni, mások a jelenséget igyekeznek minél részletesebben feltárni, megint mások pedig a nők által elszenvedett erőszaknak emléket állító műtárgyakat és irodalmi alkotásokat elemzik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.