Szerző: KENDE ÁGNES
2022.03.25.
2019-ben a mindössze 450 ezer férfival szemben közel 8 millió nő maradt távol a munkaerőpiactól az Európai Unióban azért, hogy a családon belüli teendőket is el tudja látni. A nők azok, akik általában hosszabb ideig élnek, ezért tartós ápolásra is inkább ők szorulnak, viszont az egész életüket végigkísérő kereseti hátrányaik miatt kevésbé tudják megfizetni gondozásuk árát. Már most csak a tartós ápolásra szorulók negyedének jut lehetősége otthoni ápolásra, miközben a 2021-es idősödési jelentés előrejelzése szerint a tartós ápolásra szoruló emberek száma a 2019-es 30,8 millióról 2050-re 38,1 millióra emelkedik az EU-ban.
„Egy világméretű járvány kellett ahhoz, hogy rádöbbenjünk, hogy mennyire függünk az olyan emberek munkáitól, akik gondoskodnak rólunk, az idős szüleinkről, a gyerekeinkről vagy akár a háztartásunkról” – írja az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány (Foundation for European Progressive Studies) (FEPS) és a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) által kidolgozott interaktív gondozási atlasz honlapja, ami az uniós országok gondozási munkával kapcsolatos helyzetét tárja fel interaktív térképek segítségével. Ahhoz képest, hogy a pandémia minden eddiginél nyilvánvalóbbá tette, hogy mennyire fontos, hogy legyen, aki foglalkozik az idősekkel, a gyerekekkel, a betegekkel, a fogyatékosokkal vagy bármilyen gondozásra szoruló társadalmi csoporttal, a gondozói munkák továbbra is alulértékeltek, amit jól jellemez, hogy például az olaszországi női munkavállalás 19 százalékát kitevő gondozói állásokat szinte kizárólag a jóval szegényebb Ukrajnából érkező nők töltötték be a háború kitöréséig. De úgy általában is a nők végzik az alulfizetett gondozói munkák túlnyomó többségét: az Eurostat munkaerő-felmérése szerint 2019-ben a gondozói munkát végzők 90 százaléka nő volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.