2022. március 17., csütörtök

„A MAGYAR EMBEREKNEK RÉSEN KELL LENNIÜK” – LEVELEK A HÁBORÚ HÁTORSZÁGÁBÓL

MÉRCE
Szerző: Vendégszerző
2022.03.17.


Erkölcsileg összetörtünk. A rémálom hetedik napjára virradt. Egész nap próbálunk kapcsolatba lépni a Kijevben élő szeretteinkkel. Nem tudták elhagyni a várost, most bombázzák őket. Minden nap sírok, a férjem pedig a szemem előtt őszül és öregszik. A városunkban tüntetnek a háború ellen, de a résztvevőket letartóztatják. Mostanra már minden Ukrajnának vagy az ukrán népnek nyújtott segítséget hazaárulásnak minősítenek (ez 20 év börtön jelent).

Nehéz elhinni, de egyik napról a másikra egy fasiszta országban ébredtünk. A férjemmel titokban háborúellenes röplapokat ragasztunk ki a városban, de másnapra állandóan eltűnnek. Letépik őket.

Egyre kevésbé reménykedünk abban, hogy valaki megállítja Putyint. Már régóta nem törődik a népével, és most a testvéreinket gyilkolja. Mindannyiunkat tönkretesz. Szenvedünk.

Az orosz-ukrán határvidéken élünk, P… városában. Gyermekeink vannak, éppen hadköteles korban. Egyre biztosabb, hogy besorozhatják őket. El akarunk menni, de az ország elhagyását földön, autóval, csak meghatározott okokból engedélyezik. Így csak a férjem és én távozhatnánk, senki más. Megszakad a szívünk. A repülőtereket lezárták nálunk, ahogy minden közeli régióban is.

Kevesen beszélnek arról, hogy mi történik magában Oroszországban. A Euronews csak néhány tüntetést közvetít az ukrajnai események mellett. A legtöbb ilyen tüntetés helyszíne Moszkva és Szentpétervár. De a letartóztatások, a nők és gyerekek verése miatt az emberek jobban félnek a régiókban, mint a fővárosban. Rettenetes, ami történik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.