Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2022.02.11.
A médiapiac kormányzati manipulálásának legfontosabb eszközei továbbra is az állami reklámköltések. Magyarországon hosszú évek óta az állam költi el a legtöbb pénzt a reklámpiacon, 2020-ban már az összes piaci bevétel 32 százalékát a kormány és az állami cégek, szervezetek költötték el. 2020-ban a magyar állam az előző évhez képest 14 százalékkal növelte reklámköltéseit, és ennek az összegnek a 85 százaléka kormánypárti médiavállalkozásokhoz került. Az a tény, hogy a reklámpiac legfontosabb szereplője az állam, csaknem a teljes médiapiac leigázásával egyenlő, ami az újságírók és szerkesztők 92 százaléka szerint veszélyezteti vagy ellehetetleníti a szerkesztői függetlenséget. További torzulásokat okoz a médianyilvánosság szerkezetében, hogy sem az itt lévő multinacionális cégek, sem a magánkézben lévő nagyvállalkozások nem mernek hirdetni a független orgánumokban, mivel félnek az állami megtorlástól.
Az utóbbi időkben a leglátványosabb térfoglalást a kormánypárt kétségkívül a közösségi médiában érte el. Míg néhány évvel korábban, más diktatórikus rendszerekhez hasonlóan, a hatalom nálunk is a közösségi platformok működésének korlátozásában kereste a megoldást az utolsó szabad médiafelületek kordában tartására, miután rájött, hogy ez reménytelen vállalkozás, úgy döntött, ha megakadályozni nem tudja, akkor az élére áll: vagyis elfoglalja a közösségi oldalakból mindazt, ami elfoglalható. Első körben a kormányzat – vélhetően közpénzmilliárdok beáldozásával – a Facebook dizájnjának gátlástalan lemásolásával, saját Facebook-oldal létrehozásával próbálkozott, ez azonban annyira szánalmasra sikeredett, hogy rövid időn belül bezárták.
A kudarcot követően viszont ma már a kormánypárt közpénzek milliárdjait költi a közösségi médiában való jelenlétre, részben a propagandaanyagok és a közvéleményt dezorientáló álhírek, részben kormánypárti influenszerek bejegyzéseinek terjesztésére. Magyarországon jelenleg a legnépszerűbb közösségimédia-oldalak a Facebook és a YouTube. A Facebookot a teljes magyar lakosság 94 százaléka ismeri, 85 százalék legalább heti szinten használja, a YouTube-ot pedig a lakosság 90 százaléka ismeri, 67 százaléka használja legalább heti szinten. Ezeken kívül az Instagram tartozik még a népesebben látogatott közösségimédia-portálok közé. Ezt a magyar lakosság 66 százaléka ismeri és 30 százaléka használja heti szinten. 2019 óta a kormánypárthoz és az általa közpénzekből finanszírozott szervezetekhez (például Megafon) köthető az összes Facebookon elköltött politikai hirdetési bevétel 58 százaléka, több mint másfél milliárd forint. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Európai Unió tagállamai közül a 2019 és 2021 közötti időszakban csak Bulgáriában költöttek többet politikai kommunikációra a Facebookon, ott azonban ez alatt az időszak alatt három parlamenti választás zajlott le, nálunk viszont formálisan csak most kezdődik az első (Bucsky Péter: Párját ritkítja a magyar politikai propaganda intenzitása, G7, Közélet, január 30.). Hasonlóan intenzív kampányt folytat a Fidesz a YouTube-on is, politikai gyűlöletet szító kampányfilmjei ugyanolyan gyakran jelennek meg a gyermek- és ifjúsági műsorok, mint más tartalmak előtt és alatt (ennyit a kormánypártok gyermekvédelem iránti elkötelezettségéről), a 2019-es önkormányzati választások idején például csaknem 500-szor annyit költöttek a Karácsony Gergely-ellenes kampányfilmek vetíttetésére, mint amennyit más politikai reklámfilmekre a többi párt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.