Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.10.
Európán belül az idén az egyik legfontosabb választás Magyarországon lesz és 12 év óta most először, Orbán Viktor aggódhat a hatalmáért. Merthogy összeállt az ellenzék. A közös miniszterelnök jelölt azt ígéri, hogy győzelem esetén visszaállítja az unióbarát vonalat. Szerdai nemzetközi online sajtótájékoztatóján Márki-Zay Péter elmondta, legelső lépésként azt tervezi, hogy az ország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, mert az új kormány központi feladata lesz a korrupció elleni küzdelem.
A mostani miniszterelnöknek a tekintélyuralmat és az urambátyám-rendszert vetik a szemére. Engedelmes híveivel töltött fel olyan intézményeket, mint az ügyészség és az Alkotmánybíróság, pedig azoknak elvileg függetlenként kellene működniük. A Freedom House szerint az ország már nem is igazi demokrácia. Orbán Viktor maga szívesen emlegeti illiberális demokráciaként.
Márki-Zay Péter ugyanakkor beismerte, hogy a hat ellenzéki párt cseppet sem lehet biztos a dolgában. Hiszen a Fidesz kezében van a sajtó 90 százaléka, ez pedig főként vidéken nehezíti meg a küzdelmet. Ott a kormánypárt van előnyben, míg Budapesten és más városokban az ellenzéknek áll a zászló. És – tette hozzá a politikus – az ellenfélnek sajnálatos módon sokkal több pénz áll a rendelkezésére.
Ha Orbán Viktor marad, akkor folytatja az obstrukciós politikát az EU-ban – vélik brüsszeli politikai körökben. Ha viszont alulmarad, akkor mozgásba jöhet a vitatott migrációs, illetve jogállami politika. Nem tudni, miként befolyásolja a választást az Európai Bíróság jövő szerdán esedékes ítélete a jogállami mechanizmus ellen benyújtott magyar és lengyel panasz ügyében.
Bloomberg
Márki-Zay Péter azt reméli, hogy megnyílnak a brüsszeli pénzcsapok, ha az ellenzék győzelme után Magyarországon is működhet az Európai Ügyészség. Mint kifejtette, a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási alapból elirányzott 7,2 milliárd dollár valóságos jótétemény volna a gazdaság számára, csak éppen jelenleg nem lehet hozzájutni az EU jogállami aggályai miatt.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Transparency International idevágó legutóbbi éves listája mélypontot jelent magyar szempontból, az EU-tagországok közül csak Bulgáriában terjedt el még jobban a közpénzlenyúlás. A gyakorta magas rangú bűnösök sokszor megússzák, ezt azonban az Orbán-kabinet tagadja.
Az ellenzéki politikus a legégetőbb teendők közé sorolta a jó viszony helyreállítását az EU-val, illetve hogy lebontsa azokat a szerkezeteket, amelyekkel a kormányfő bebetonozta uralmát. A felmérések szerint a kihívónak van esélye kiütni a nyeregből a vetélytársat, de Márki-Zay Péter elismerte, hogy dolgukat megnehezítik a belső ellentétek is. Ezzel szemben a Fidesz-tábor jóval fegyelmezettebb, összetartó, inkább elmegy szavazni. A másik oldalon viszont a hívek megosztottak, más és más értékrendet követnek, így nehéz őket egyben tartani, illetve rávenni őket, hogy adják le voksukat – jelezte az ellenzéki miniszterelnök jelölt.
Financial Times
Orbán Viktor gyorsuló pénzszórásba kezdett, ahogyan közeledik az április 3-i parlamenti választás. Összesen ötmilliárd eurónak megfelelő összeggel nyúl a nyugdíjasok hóna alá, illetve nyújt adókedvezményt, ám ez akkora összeg, hogy felnyomhatja az inflációt és bedöntheti a kereskedelmi mérleget – figyelmeztetnek közgazdászok, beleértve még a Magyar Nemzeti Bank képviselőit is. Merthogy a pénzeső átmenetileg megdobja a fogyasztást, csak éppen felfut az import, az meg kedvezőtlenül hat az áruforgalom egyensúlyára.
De hát jön a választás, és a legtöbb felmérés szerint Orbán Viktor 12 éve nem kényszerült ilyen kemény küzdelemre, és a Fidesz csak csekély különbséggel vezet az egyesült ellenzék előtt. A kormányfő korábban szigorú költségvetési politikát folytatott, visszarángatta az országot a fizetésképtelenség széléről a pénzügyi válság után. Ehhez olyan intézkedéseket vetett be, mint hogy államosította a legtöbb magán nyugdíjalapot és külön adókat vetett ki több fontos ágazat nagy cégeire.
Most azonban ömlik a pénz a nyugdíjasokra, a gyerekes családokra, a fiatal munkavállalókra, a fegyveres erők tagjaira. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ezt a hatalmas lyukat azonban valahogy majd be kell tömni a költségvetésben, ami akkora feladat, hogy várhatóan több egymást követő kormányra hárul. Virovácz Péter az ING-től ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a hatalmas pótlólagos kereslet fogyasztási sokkot okoz, ami felhajtja az árakat, így az infláció üteme előreláthatólag ismét a 8 százalék felé tendál.
Deutsche Welle
A magyar roma politikát átjárja a korrupció és az áldatlan belső állapotok odavezettek, hogy az ország legnagyobb etnikai kisebbségének nem lesz képviselete a következő Országgyűlésben. Miközben a közösséget erősen sújtja a kirekesztés, a szegénység és az alacsony szintű képzés. Ám sok roma közéleti szereplő nyakig benne van viszályokban és vesztegetésekben, ahelyett hogy pénzt szerezne az övéi megsegítésére. Orbán pedig csak tüzeli az ellentéteket.
Hogy az Országos Roma Önkormányzat képtelen volt megállapodni közös parlamenti képviselő jelöléséről, az újabb mélypont a szervezet belső konfliktusában. Így viszont a Fidesznek nem kell tartania attól, hogy az illető a párt, illetve annak kormánya ellen szavazzon a következő törvényhozásban, ha úgy alakul a választás.
Az eset jól mutatja, milyen állapotok vannak a magyar roma politikában. A hatalom kész lemondani a jogállamiságról, csak hogy fenntartsa uralmát, és ebben számíthat a roma elit egy részének készséges közreműködésére. Pedig hivatalos személyiségek részéről időről időre cigányellenes kijelentések hangzanak el. De sok roma funkcionárius túllép az ilyen uszításokon. Merthogy a saját anyagi érdekeltségeik fontosabbak, mint a romák igényei.
Jóllehet igencsak sürgető volna, hogy javuljanak a közösség életkörülményei. Hiszen tagjai közül sokan nyomorognak, mindennapos velük szemben a gyűlölet és a hátrányos megkülönböztetés. Noha hozzávetőleg összesen 900 ezer emberről van szó. A kormánypártot azonban az érdekli, hogy kellő számú szavazót sorakoztasson fel maga mögött. Korábban sorra jöttek a hírek voksvásárlásról főleg a romák körében. Bár ilyesmi már 2010 előtt is előfordult.
Az ellenzék eddig nem szolgált hiteles alternatívával a közösség számára.
Le Monde
Belülről igyekszik megmutatni a magyar viszonyokat, az ország sokszínűségét az a riportkönyv, amely most jelent meg francia nyelven, Magyarország Orbán alatt címmel. A recenzió elismeri, hogy a franciák javarésze az országból csupán az EU-t belülről aláásó nacionalista miniszterelnököt, valamint Budapestet ismeri, amely kedvelt célpont egy-egy hosszú hétvégi kicsapongásra vagy kulturális élményszerzésre.
A kötet riportok formájában, nagyjából képeslapként a legnevesebb helyeket sorakoztatja fel. Nem a kormányfőre összpontosít, vagyis hogy Orbán Viktor miként szorította vissza a demokráciát, miközben az ország „a konzervatív ellenforradalom” egyik laboratóriuma lett a kontinensen. Az összeállítást leginkább szerelmi vallomásnak lehet tekinteni, mert a közreműködő újságírók nem tagadják csodálatukat azok iránt, akik nagy bátorsággal ellenállnak a hatalom sokrétű nyomásának.
Süddeutsche Zeitung
Valójában teljesen formális az a katonai szerződés, amelyet óriási viták után, de jóváhagyott a pozsonyi törvényhozás, miközben odakint a csőcselék tüntetett, ám az ügy élesen rávilágít az ország alapvető problémája, vagyis arra, mennyire törékeny a demokrácia a volt szocialista országokban. A kormány több mint megrendült, a közvélemény kettészakadt a járványkezelés, illetve annak kapcsán, milyen viszonyt kell kialakítani Oroszországgal Ukrajna miatt.
A felmérésekben a populisták állnak az élen, akiket felelősség terhel, amiért az emberek több mint 50 százaléka nincs beoltva, és akik a hatalom sáncain belül szívesen járnák Orbán Viktor útját. A parlamenti szavazást fütty és fenyegetés kísérte az ellenzék részéről, noha igazából csupán formalitásról volt szó egy NATO-tag esetében. Ű
A gond az, hogy a demokrácia nem mutatott kellő határozottságot a demagógokkal és a szélsőjobbal szemben. Jóllehet nem annyira nehéz feladat ez, hiszen a populisták sem hallgatnak a népre, csupán úgy tüntetik fel, hogy a többséget képviselik mindazok, akik követik az ilyen pártok által terjesztett vélekedést. Itt igazából a tiszta beszéd tud segíteni. Vagyis ha nagyobb bátorsággal mernék feltárni az igazságot, és tennék, ami helyes, még akkor is, ha a törvényhozás előtt a söpredék tombol. Végül a Eduard Heger kormánya és Zuzana Čaputová elnök asszony a NATO és az USA mellé állt, csak előtte túl sokáig haboztak, pedig a meggyőzés csakis rajtuk múlik.
The New York Times
Putyin és Hszi új tengelyt hozott létre: az autokráciák szövetségét, amelynek célja a hatalom újrafelosztása a világban. A két ország közti szívélyes viszony akkor alakult ki, amikor az EU és az USA szankciókat rendelt el Moszkva ellen a Krím megszállása miatt, ám Kína a Kreml segítségére sietett: olajat vett, orosz cégekbe szállt be, így már nem igaz a régi bölcsesség, hogy Moszkva kerüli Peking „gyilkos ölelését”.
Sőt az utóbbi években viszonozza a szívességet, vásárol a Huaweitől, amelyet Trump indexre tett. A mostani üzenet pedig egyértelmű és – demokráciaellenes. Nem gyakorolnak nyomást más kormányokra, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat és rendezzenek választásokat. Olyan modellben gondolkodnak, amely tekintélyelvű, ám elegendő gazdasági biztonságot nyújt és gerjeszti a nemzeti büszkeséget, hogy visszaszorítsa az elégedetlenséget, illetve szétzúzza, ha felmerül.
És alighanem jó pár olyan ország akad, amelynek tetszik ez a felállás, lásd a pekingi olimpia megnyitóját. Az Ukrajna elleni fenyegetés újabb réteggel fejelte meg a két nagyhatalom viszonyát, miután a kínai elnök osztja a véleményt, miszerint egy erős országnak érvényesítenie kell érdekeit saját befolyási övezetében. Sőt, akár megbuktathat közeli kormányokat, és annak nem kell kiváltania a világ közbeavatkozását. Ugyanez érvényes Tajvanra is.
De azért feszültség is van a két állam között. Ma is versengenek, csak Kína már beelőzte az oroszokat. Így aligha lép túl az együttműködés azon, hogy konkrét akciók mentén dolgoznak ki közös stratégiát. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció feltehetőleg azon lesz, hogy rájátsszon a bilaterális ellentétekre, Kazahsztánban és másutt is.
Az autokráciák szövetsége kiterjed más államokra is, így Magyarországra, Törökországra és Venezuelára. Valamennyien együttműködnek, hogy minimalizálják a gazdasági szankciók és a diplomáciai nyomás következményeit. A demokráciák egy igen más típusú politikai rezsim fokozódó és összekapcsolódó kihívásával néznek szembe.
Financial Times
Timothy Garton Ash úgy látja, hogy Németországnak nagyon kellene most egy új keleti politika, noha jelenleg egészen mások a viszonyok, mint 50 évvel ezelőtt, amikor Willy Brandt nyitott a Kelet felé. Hiszen az akkori állapotokkal ellentétben jelenleg Vlagyimir Putyin Oroszországa igyekszik felborítani a nemzetközi rendet, amihez minden létező eszközt bevethetőnek tart, vissza akarja állítani az orosz hegemóniát Ukrajnában és másutt is. A németek viszont a státus quo megőrzése mellett vannak.
Egykor a gazdasági kapcsolatok ágyaztak meg az új politikának, máig ható következmény viszont az energiafüggőség. Ez segít megmagyarázni, Olaf Scholz miért nem állt be a héten Washingtonban Joe Biden mögé, amikor az arról beszélt, hogy orosz invázió esetén vadonatúj állapotában is ipari műemlék lesz az Északi Áramlat 2-ből.
Annyiban is más most a felállás, hogy egy új keleti politikának foglalkoznia kell Kínával is, hiszen Hszi Csib-ping és Vlagyimir Putyin összeállt, miközben a német kivitel számára kulcsfontosságú a kínai piac. Emellett szégyenletes, amit a volt kancellár, Gerhard Schröder művel az orosz érdekek szolgálatában. Ő folyamatosan mentegeti az orosz elnyomást és agressziót, beszennyezi a keleti politika örökségét.
Viszont az remek, hogy az új német koalíciós megállapodás tartalmazza a hozzáállás alapvető felülvizsgálatát a Kelettel szemben. Erre már a jövő héten lehetőséget kínál a Müncheni Biztonsági Fórum, ennél jobb alkalom nem is kell, hogy a kancellár kirukkoljon a farbával. A világ nagyon oda fog figyelni rá – mutat rá az oxfordi professzor.
EUobserver
Lengyelországban 1500 menekült él táborokban, lehetetlen körülmények között. Nagyon sok köztük a gyerek, illetve olyan felnőtt, aki korábban erőszak áldozata lett. Erről az emberi jogok lengyel biztosának helyettese tájékoztatta a képviselőket az EP illetékes bizottságában. Mint elmondta, ezek a létesítmények teljesen alkalmatlanok céljuk betöltésére, olyannyira, hogy egy 13 éves lány az áldatlan állapotok miatt öngyilkos lett. Hozzátette, hogy kiskorúakat nem szabadna ilyen helyekre küldeni.
Pedig legalább 400 gyereket, illetve 290 asszonyt őriznek fegyveresek efféle táborokban, egy részük még az alapvető dolgokhoz sem jut hozzá. Viszont a sajtó és az emberbaráti szervezetek képviselői nem kereshetik fel őket. A feszültség már akkora, hogy az egyik ilyen központban, a német határ közelében a múlt év végén lázadás tört ki. De hát ott 600 embert zsúfoltak össze, de úgy, hogy mindegyikre legfeljebb két négyzetméternyi terület jut.
Egy lengyel liberális parlamenti képviselő elmondta, hogy a jelentés alapján kétséges, mennyire tudja ellátni feladatát a varsói kormány, ha az orosz agresszió hatására netán új menekülthullám indul be. Viszont a belarusz határon már bevett gyakorlat, hogy az illegális migránsokat azonnal kiutasítják. A határvidékre be sem tehetik be a lábukat a média és civil szervezetek képviselői, pedig a régióban augusztus óta már legalább 21-en vesztették életüket, miközben szerettek volna belépni lengyel területre.
ABC News/AP
Menekültek életét mentették meg az osztrák rendőrök, amikor a bécsi repülőtér közelében megállítottak egy teherautót. Kiderült, hogy a jármű aljára szerelt faládában nyolc illegális bevándorló utazott, de sokuknak már nem sok volt hátra az életéből. Egy részük jóformán halálra fagyott a nulla fok körüli hőmérsékletben, mások elájultak, mert beszívták a kipufogógázt.
Romániából indultak és Magyarországon át jutottak el Ausztriába. A sofőrt, egy 39 éves török, állampolgátr letartoztatták. Társát, aki szintén török és Grazban él, pár nappal később vették őrizetbe. Az osztrák hatóságok egyébként a német társszervektől kapták a tippet. Az eset még decemberben történt, de csak most hozták nyilvánosságra.
Az is kiderült, hogy a fuvardíj alkalmanként 15-16 ezer euró volt, és a pilóta idáig 40 embert juttatott be osztrák területre. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter szerint alaposan meg kell erősíteni az EU külső határainak védelmét, hogy a bűnözők feladják a próbálkozást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.