PUTYIN OKOSABB A HÁBORÚNÁL?

G7.HU
Szerző: FELEDY BOTOND
2022.02.01.

Mostanra a médiazaj, a látható eseményekről való túltudósítás és a zárt ajtók mögötti döntések miatti információs szegénység nyomán az Ukrajna körüli konfliktus komplex térképe egyre bonyolultabb. Épp ezért először a feszültség forrásait három oldalról vizsgálja meg e cikk, mivel az orosz-ukrán, az orosz-amerikai és a globális viszonyok hatásai is tükröződnek az ukrán helyzetben.

A konfliktus három rétege

1. Az orosz-ukrán viszony

Oroszország 2014 óta számos politikai cselt és műveletet bevetett azért, hogy Kijevben visszaszerezzen valamit befolyásából. Ezek a kísérletek rendre elbuktak, miközben persze oroszbarát oligarchák – Putyin személyes ismerőseivel együtt – a mai napig jelen vannak az országban. Mégis, a Kreml szempontjából Ukrajna veszélyesen kezdett eltávolodni. Zelenszkij elnök első éve alatt a retorikában és a gyakorlatban egyaránt közeledés volt látható, ez a trend viszont 2021 nyarán homlokegyenest megfordult, és a kapcsolat végérvényesen bedőlt a két szomszéd közt, ezzel az utolsó politikai szalmaszál is eltört.

Három orosz televíziós csatorna betiltása, egyes orosz online újságok elérhetetlenné tétele, Medvedcsuk – Putyin-közeli ukrán képviselő, „üzletember” – házi őrizete, a nyugati fegyvertranszportok fogadása mind azt mutatták a Kreml számára, hogy a politikai kísérletei kifulladtak. Hiába nem került soha hivatalosan tagjelölti státusba Ukrajna a NATO-nál (csak politikai ígéret hangzott el a 2008-as bukaresti NATO-csúcson), hiába nem telepítettek fejlett technológiájú rakétákat az ország területére a NATO-tagállamok gyáraiból (legfeljebb hazai gyártású, kis hatótávolságú rakéták vannak az ukrán seregben), mégis azt érzékelhették, hogy az ukránok lassan, de biztosan a nyugati tábor felé húznak.

Ez hosszútávon egy olyan ukrán sereghez vezethet, amellyel szemben már nem lenne egyszerű az orosz győzelem. Az ukrán-orosz határ pedig aggasztóan közel fekszik Moszkvához. A klasszikus fegyverkezési dilemma ütötte fel a fejét: ha Ukrajna tovább fegyverkezik, egyre nehezebb lesz vele szemben orosz fenyegetést érvényesíteni a katonai szinten. Tehát ma kisebb a katonai áldozat, mint pár év múlva lenne – persze szigorúan csak katonai nézőpontból mérve ezt. Hasonló dilemma rúgta be az első világháborút: amikor a másik fegyverkezéséhez képest direkt korábbra időzítik a saját támadásukat.

Végül, Putyin híres mondása, miszerint a 20. század legnagyobb katasztrófája a Szovjetunió összeomlása volt, jól mutatja, hogy regionális hatalomként akar viselkedni az ország, befolyását nemzetközileg akarja elfogadtatni az egykori szovjet tagállamokban...

ITT OLVASHATÓ