Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.02.22.
Amikor Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse 1914 júniusában Szarajevóba látogatott, boszniai szerb nacionalisták meg akarták gyilkolni, de az eredeti tervük sikertelen maradt, miután többen is elbaltázták a lehetőséget. Ám a sikertelen merényletek után hiába változtatták meg a főherceg útvonalát, a rendőrök és/vagy a sofőr elrontott egy kanyart, és a Ferenc József utcába kanyarodva pont az egyik merénylőbe, Gavrilo Principbe botlottak, aki gyorsan lelőtte a főherceget és feleségét. A merényletre hivatkozva a monarchia hadat üzent Szerbiának, ami a világháború nyitánya lett. Azaz „egy elrontott kanyar vezetett az első háború kitöréséhez”, szól a történet, amelynek kapcsán felmerül, hogy mi lett volna, ha kicsit jobban figyel a sofőr aznap Szarajevóban.
Amire a strukturalista válasz az, hogy semmi nem lett volna: az első világháború nem furcsa véletlenek, hanem a feltörekvő hatalom, a Német Császárság (és fiókcsapata, az Osztrák–Magyar Monarchia) geopolitikai érdekei és a más európai hatalmakkal szembeni érdekellentétei miatt tört ki, és ha a szarajevói merénylet elmarad, más ürüggyel később ugyanúgy kitört volna a háború.
Mindez azért érdekes, mert az ukrán válsággal kapcsolatos elemzések jelentős része is ezen a tengelyen mozog. Az elemzések egyik ága Vlagyimir Putyin orosz elnök személyére, az autokratikus orosz rezsim jellegére fókuszálva próbálja megmagyarázni, hogy mi állhat az orosz csapatösszevonások hátterében. (A legfrissebb fejleményekre még nem reagálhattak, de az orosz elnök az éjjel országa nevében elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét, majd azon nyomban „békefenntartó” csapatokat küldött a területre.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.