Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2022.02.11.
Jogállamokban a szabályokat a közvagyon és a magántulajdon védelmére alkalmas módon alakítják ki, és az arra hivatott hatóságok igyekeznek az elsíbolt milliárdok nyomára bukkanni. Nálunk 2010 óta mindez másképp megy. A kétharmados parlamenti többség birtokában már a törvényeket is úgy írták át, hogy a hatalom birtokosainak módot adjanak a megkívánt vagyontárgyak eltulajdonítására vagy tartós hasznosítására, ahol pedig ez sem volt elegendő, rendeletekkel hidalták át a hiányosságokat. A kormány és a parlament ellenőrzésére hivatott, a jogsértések korrekciójára kényszerítő szervezeteket pedig a hatáskörük korlátozásával és a vezetői posztok kormányhű katonákkal való feltöltésével hatástalanították.
Mindezek következtében az a furcsa helyzet jött létre, hogy a hatalom ellenőrzésének és korlátozásának a feladata szinte egyedül a kormánytól független, mind több eszközzel kordába szorított sajtóra és civil szervezetekre maradt, amelyeknek még azért is meg kell küzdeniük, hogy információhoz jussanak a közpénzből finanszírozott hatóságoktól. Ám az egyre erősebb presszió ellenére is elegendő bizonyíték gyűlt össze annak megállapításához, hogy az Orbán-rendszer egy szűk, a kormányfőhöz kötődő elit számára sajátította ki a nemzeti vagyon jelentős hányadát, és a magyar gazdaság pénzforrásait e kör szolgálatába állította. Mindezt a szóba jöhető módszerek „kreatív” kombinálásával és gátlástalan használatával tette...
Eltérített közbeszerzésekAZ ÉS 2022/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.