MI LENNE A MINIMÁLISAN ELVÁRHATÓ EGY ROMAÜGYI SZAKÉRTŐTŐL, FELZÁRKÓZÁSPOLITIKAI TANÁCSADÓTÓL?

MÉRCE
Szerzők: RÉZMŰVES SZILVIA, SZEGEDI DEZSŐ
2022.02.11.

Forgács István romaügyi szakértő, felzárkózáspolitikai tanácsadó az Index.hu-n megjelent cikkében a családi pótlék emelése ellen hoz fel – véleményünk szerint – szakmailag megalapozatlan, mély előítéletektől ugyancsak terhes „érveket”. Természetesen nem vitatjuk el senki, így a szerző jogát sem arra vonatkozóan, hogy érveljen ezen, vagy bármely univerzális vagy diszkrecionális támogatás összegének emelése ellen.

Sőt, kifejezetten fontosnak, üdvözítőnek tartjuk a higgadt vagy akár a magashőfokon lebonyolított szakmai vitákat. Fontosnak tartjuk, mert ezek a viták hozzájárulnak az adott szakpolitikai intézkedések jobb megértéséhez, így az állampolgárok társadalompolitikai edukációjához, a meghozni kívánt szakpolitikai tervek, intézkedések, döntések megfelelő előkészítéséhez, a társadalmi vitakultúra, végső soron pedig a demokratikus viszonyok megerősítéséhez.

Álláspontunk szerint szükségesek, kívánatosak, sőt nélkülözhetetlenek a szakpolitikai viták. Még abban az esetben is, ha azok markánsan eltérő nézőpontból fogalmazódnak meg. Ezen viták azonban csak abban az esetben lesznek progresszívek, intellektuális, szakmai értelemben megtermékenyítőek, a fentebb kifejtett vonatkozásokban edukatív hatásúak, ha olyan érvek feszülnek egymásnak, amelyekben jól kontúrozottan kirajzolódnak az érvelők tervezett intézkedésekkel kapcsolatos megalapozott pro és kontra álláspontjai. Úgy mint – a teljesség igénye nélkül – azok gazdasági, társadalmi indokoltsága, financiális, adminisztrációs költségei, rövid-, közép-, hosszútávú társadalmi-gazdasági integrációs eredményei, hatásai.

Forgács István családi pótlék emelése ellen érvelő írása nélkülöz minden szakmailag méltányolható, értékelhető, releváns szempontot.

Forgács a juttatás emelésével kapcsolatos kritikai észrevételeit egyáltalán nem ágyazza bele a hazai elosztáspolitikai valóságba, figyelmen kívül hagyja a családi pótlékot övező társadalompolitikai kontextust, azokat a gazdasági, oktatási, családpolitikai, munkanélküliségi, álláskeresési stb. mechanizmusokat, amelyek közvetett módon hatnak a gyermekek nevelésével együtt járó kiadások mértékére. S ennek révén a családi pótlék szegénységcsökkentő hatására, valamint közvetett módon befolyásolják a családok, különösképpen az egyszülős és szegény családok anyagi mozgásterét, s ezzel az élet- és integrációs esélyeit...

ITT OLVASHATÓ