LESZ-E 10 SZÁZALÉK FELETT A VÁLASZTÁSOK UTÁN AZ INFLÁCIÓ?

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2022.02.21.

Januárban felrobbant az infláció – ezzel a mondattal kezdődött az ING elemzése, miután február 11-én a KSH közzétette, hogy tavaly januárhoz képest 7,9 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon. Ilyen magas számra egyetlen elemzőház sem számított, még az ING sem, amely pedig a többséggel szemben úgy kalkulált, hogy a novemberi és decemberi 7,4 százalékos szintről gyorsulni fog a pénzromlás.

Ez az inflációs szint láthatóan már a kormánynak is kellemetlen, ami nem is csoda, hiszen ahogy nemzetközi tanulmányok alapján nemrég írtuk, 5-7 százalékosnál gyorsabb pénzromlás már kikezdheti a kormányzó pártok népszerűségét. A magyar kormány ebben a helyzetben azt a kommunikációs stratégiát választotta, hogy egyrészt az infláció külföldi eredetű összetevőit hangsúlyozza, másrészt pedig azokat az intézkedéseket, amelyekkel igyekszik megfékezni a pénzromlást.

Ez a kormányzati kommunikációs tálalásban négy infláció elleni intézkedést jelent (Orbán Viktor szavaival ez a „a négy stop politikája”):

- a régóta érvényben lévő „rezsicsökkentést” (vagyis az áram, a gáz, a kéményseprés, a szemétszállítás, a távhő és a víz díjának 2014-es szinten történő befagyasztását);

- a benzin és a gázolaj literjének 480 forinton történő rögzítését november 15-től;

- a jelzáloghitelek kamatának rögzítését a tavaly október 27-i szinten januártól;

- és végül hét élelmiszer (búzaliszt, kristálycukor, csirkemell, csirke far-hát, étolaj, sertéscomb, tej) árának visszaállítását az október közepi szintre február 1-jétől.

Érdekes módon ezek közül a változó kamatozású hitelek kamatstopja valójában nem inflációcsökkentő, hanem egyenesen növelő hatású. Enélkül ugyanis jelentősebben nőnének a törlesztő részletek – amelyek nem részei az inflációs számításnak –, így kevesebb elkölthető pénz maradna ezeknél az adósoknál. Ha viszont több marad, akkor könnyebben meg tudják vásárolni a dráguló árukat, így pedig bátrabban emelhetnek árat a kiskereskedők és szolgáltatók, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy a magasabb áron már nem kell majd az árujuk, szolgáltatásuk. Ezzel az összefüggéssel nyilván a kormányban is tisztában vannak, csak a kommunikációs szempontok fontosabbak, mint a közgazdaságtan: a népjóléti intézkedéseket akkor is összecsomagolva kell tálalni a választóknak, ha ezek közül az egyik történetesen nem csökkenti, hanem – áttételes módon – növeli az inflációt...

ITT OLVASHATÓ