LAKÁS- ÉS HITELLÁZBAN ÉG A LAKOSSÁG – AZ MNB FOKOZOTTAN FIGYEL

PORTFOLIO
Szerzők: NAGY TAMÁS, WINKLER SÁNDOR
2022.02.11.

A járvány első hullámát rövid időn belül leküzdve a hazai lakás- és hitelpiac az elmúlt években jelentős élénkülésen ment keresztül. A 2020-as év megtorpanása után 2021-től a koronavírus újabb hullámai ellenére is jelentősen nőtt az aktivitás a lakáspiacon, miközben a lakáshitelek piaca hónapról hónapra rekordokat döntött. Az erős kereslet ugyanakkor évek óta korlátos újlakás-kínálattal találkozik, így a piacot jelentős drágulás jellemzi. A lakás- és hitelpiac együttes, túlzott mértékű élénkülése tankönyvi példákon pénzügyi stabilitási kockázatokat eredményezhet, így a két piac együttes, szoros monitoringja az MNB legfontosabb feladatai közé tartozik. Elemzésünk szerint egyelőre ugyan nem azonosíthatók olyan jelek, ami alapján a túlzott hitelpiaci kockázatvállalás térnyerése fűtené a lakáspiaci konjunktúrát, a fokozott figyelem és a középtávú kockázatok mérséklési lehetőségeinek vizsgálata ugyanakkor indokolt.

Az elmúlt években a hazai lakás- és hitelpiac párhuzamosan élénkültek egymás mellett, a banki finanszírozás és a támogatások szerepe a lakáspiacon egyre erősödött. 2013-ban a lakáspiaci ciklus mélypontján az adásvételek összértéke mintegy 1000 milliárd forintot tett ki, a piac ugyanakkor 2014-től kezdődően jelentős élénkülésnek indult, és a gazdát cserélt lakóingatlanok összértéke a 2019-es csúcsán meghaladta a 3000 milliárd forintot is. Ebben az adásvételek számának érdemi bővülése mellett az is közrejátszott, hogy az átlagos lakáspiaci árszint ez idő alatt több mint duplájára emelkedett.

A lakáspiac folyamatos bővülését keresleti oldalról a lakossági jövedelmek emelkedése mellett természetesen a hitelpiac is támogatta. Az alacsony kamatkörnyezet következtében kedvező áron lehetett lakáshitelhez jutni, a kihelyezett lakáscélú hitelek volumene is folyamatosan bővült. A banki finanszírozás emelkedő szerepét mi sem mutatja jobban, hogy míg 2013-ban az új lakáshitelek volumene a tranzakciók volumenének 15 százalékára rúgott, addig ez az arány 2019-re 28 százalékra nőtt, 2020-ban pedig a 33 százalékot is elérte (1. ábra). A lakásárak jelentős emelkedése következtében a finanszírozások és támogatási programok szerepe még jobban felértékelődött. Az új CSOK szerződések és CSOK hitelek együttes volumene a 2016-os 91 milliárd forintról 2020-ra 140 milliárd forintra emelkedett. Az elmúlt éveket összességében erős kereslet jellemezte a lakáspiacon, a kínálati oldalt ugyanakkor korlátok jellemezték, és még a 10 éves rekordot jelentő 2020-as évben felépült mintegy 28 ezer új lakás is elmarad a régiós országok újlakás-kínálatától...

ITT OLVASHATÓ