Szerzők: JANÁK KATALIN, SZŐKÉNÉ BOROS ZSUZSANNA
2022.02.02.
2010 és 2020 között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 99%-kal, a medián keresete pedig ennél nagyobb mértékben, több mint a kétszeresére (153 ezerről 321 ezer forintra) nőtt. Ha pedig a bruttó keresetek reálértéknek növekedését, azaz az infláció mértékét meghaladó keresetemelkedést vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a 2010. évihez képest a keresetstatisztikai számítások szerint hazánkban a bruttó átlagkereset reálértéke, 59%-os, a bruttó mediánkereseté pedig 67%-os növekedést mutat. (Ezen mutatók számítása 2019-től teljes mértékben adminisztratív forrásokból történik: MÁK nyilvántartásai, valamint a NAV-hoz beérkező 08-as jelű járulékbevallások felhasználásával). A KSH által közölt kereseti adatok a módszertani/számbavételi eltéréseket figyelembe véve hosszabb távon is konzisztensek az adóbevallások adataival.
A bérvitáról
A keresetek alakulása azért került a figyelem középpontjába, mert az elmúlt években több közgazdász rámutatott, hogy a hazai bérnövekedést illetően az egyes statisztikák gyökeresen eltérő képet mutatnak. A múlt héten Dedák István a legfrissebb adatok alapján értékelte a jelenséget a Portfolion, és arra jutott, hogy a korábbi megállapításával összhangban az ellentmondás továbbra is fennáll. A jelenségről más közgazdászok is írtak, például Oblath Gábor itt, Eppich Győző pedig itt. A KSH szakértőinek írása erre a vitára reflektál.
A keresetstatisztika fő mutatószáma évtizedek óta a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete. A munkáltatók körének szűkítését korábban a közvetlen adatgyűjtés adatszolgáltatói terheinek ésszerű szinten tartása, később az idősorok hosszú távú összehasonlíthatósága, illetve a kapcsolódó jogszabályi hivatkozások indokolják. Ugyanakkor ez a számítás a 2019-től használt adatforrásokból már a teljes nemzetgazdaságra is elvégezhető, az adatok kiegészítő információként a KSH honlapján (KSH STADAT táblák) elérhetők. A különbség jellemzően kevesebb mint 3% a két sokaságra számított mutató között...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.