Szerző: STUBNYA BENCE
2022.02.26.
Nemrég jelent meg az a Felcsuti Péter és a Polgár Alapítvány megbízásából készült kutatás, ami a magyar adórendszer hatásait a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából elemezte. A Budapest Intézet munkatársainak tanulmányáról a kutatási projekt vezetőjével, Krekó Judittal, a Budapest Intézet vezető kutatójával és a KRTK kutatójával beszélgettünk.
A tanulmány alapján a magyar adórendszer különlegessége, hogy amíg más adórendszerekben az alacsony keresetűeket arányaiban jobban adóztató általános forgalmi adót a személyi jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon a magas áfakulcs mellé olyan szja-rendszer társul, amiben nincs sem adójóváírás, sem alacsonyabb adókulcs a keveset keresők számára. Ebből származik a magyar adórendszer regresszivitása.
A régióban a kilencvenes-kétezres évektől kezdve számos országban vezették be az egykulcsos szja-t, de mára már szinte alig maradt olyan ország, ahol megmaradt volna ez a rendszer. Bulgáriában, Romániában és Észtországban maradt egykulcsos az szja, de még Észtországban is van egy adómentes sáv. A tisztán egykulcsos magyar rendszerhez Bulgária és Románia szja-rendszere hasonlít, azonban még ebben a két országban is alacsonyabb a keveset keresők adóterhelése. Emiatt a magyar minimálbéresek szja-terhelése a legnagyobb az egész EU-ban.
A magyar adórendszerben az alacsony jövedelműek mellett azok járnak rosszabbul, akiknek nincs sok gyerekük. Az is magyar sajátosság, hogy a családi adókedvezmény nagysága egy gyerekre esően a gyerekek számával növekszik: emiatt nemzetközi összehasonlításban az egy gyereket nevelők az átlagosnál kevesebb támogatást kapnak, míg a három vagy több gyereket nevelők jóval többet, mint a nemzetközi átlag...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.