BULGÁRIA: NÉGY ÉVTIZEDE AZ OROSZ ATOMPOLITIKA FOGSÁGÁBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2022.02.14.

Bulgária, az ország, amit valaha a Szovjetunió 16. tagállamának is neveztek, ma az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama. Egyben tankönyvi példája az orosz gazdasági-politikai befolyásnak és az állam elrablásának. A bolgár példa megmutatja, hogy mennyi eltékozolt évtized és pénzügyi pazarlás várhat Magyarországra, amennyiben nem képes megállítani Moszkva növekvő befolyását.

Ez a cikk nem az atomenergia ellen vagy mellett érvel. Nem lesz szó benne arról, hogy manapság melyek a legmodernebb, atomerőműben alkalmazható technológiák, és nem akarja elismételni a környezetvédők álláspontját sem. Témája a kelet-európai országok energetikai ágazatában létező orosz befolyás. Magyar szemmel nézve a legfontosabb, hogy a hasonló helyzetbe került társadalmak történetét megismerve racionális képet kapjunk Magyarország aktuális geopolitikai és geogazdasági helyzetéről, az orosz befolyás mértékéről és jövőbeni lehetőségeiről.

Kelet-Európában léteznek olyan nemzetállamok, amelyek kialakulásához a történelmi, kulturális gyökerekkel rendelkező oroszbarátság szükségszerűen hozzájárult. Szlovákia vagy Szerbia mellett ilyen nemzetállam Bulgária is. Ez a szláv nyelvű, ortodox vallású nép, nemzeti függetlenségét az Oszmán birodalommal szemben elsősorban az orosz cárok támogatásának köszönhette. A demokratikus rendszerváltás utáni évtizedekben ennek a történelmi oroszbarátságnak elsősorban az ország energiapolitikájában mutatkozott meg a mellékhatása, amelynek nyomán Bulgária euroatlanti geopolitikai irányultsága veszélybe került.

Mindezt az ún. „második bolgár atomerőmű” történetén keresztül mutatom be. Az elmúlt négy évtizedben a Belene Atomerőmű megépítésének történetét háromszor újította fel és háromszor állította le az oroszbarát bolgár politikai elit. A cikk végén néhány tanulságot fogalmazok meg...

ITT OLVASHATÓ