Szerzők: KREKÓ JUDIT, ERŐS HANNA, GRESKOVICS BORI, HAJNAL ÁRON, LAWSON ADRIENN, SCHARLE ÁGOTA
2022.02.03.
A Polgár Alapítvány az Esélyekért megbízásából írt tanulmányunkban a magyar adórendszer működését vizsgáltuk a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A tanulmány a magyar adórendszer működését vizsgálja a szegényebb és gazdagabb, illetve a
gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából. A
jövedelemegyenlőtlenség kívánatos mértékére vagy a rendszer kiigazítására vonatkozóan nem teszünk
javaslatot: célunk, hogy dokumentáljuk a közterhek megoszlását, illetve az adórendszer hatását a
jövedelmi egyenlőtlenségekre, és ennek időbeli változásait.
Jövedelmükhöz mérten a szegények több áfát és szja-t fizetnek, mint a gazdagok
Becsléseink szerint Magyarországon az adóterhelés a jövedelmek növekedésével párhuzamosan
csökken: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékkal kevesebb adót
fizetnek jövedelmeik után, mint a legalsó jövedelmi tized háztartásainak tagjai. Ez alapvetően arra
vezethető vissza, hogy a magasabb jövedelmeket hasonló mértékű szja, és arányaiban kisebb tényleges
áfakulcs terheli, mint az alacsony jövedelmeket.
Magyarországon - más országokhoz hasonlóan - a gazdagabbak jövedelmükhöz viszonyítva kevesebb
áfát fizetnek, mint az alacsony keresetűek, azaz az áfa regresszív. Ennek az az oka, hogy az alacsonyabb
keresetűek a jövedelmük jóval magasabb hányadát fordítják fogyasztásra és kevesebbet
megtakarításra, mint a jövedelemeloszlás tetején lévők, így a jövedelmük magasabb hányadát terheli
fogyasztási jellegű adó. Ráadásul, mivel az átlagos áfakulcs magas, más országokhoz képest nálunk az
áfának nagyobb a súlya a teljes adórendszer újraelosztási hatásában. Az életcikluson átívelő
adóterhelés regresszivitása valamelyest kisebb lehet, mint az aktuális jövedelmek alapján számolt
érték, de az alacsony jövedelmi mobilitást figyelembe véve ez valószínűleg érdemben nem változtat a
képen.
A legtöbb Európai országban a fogyasztási adók regresszivitását a jövedelemadó progresszivitása
ellensúlyozza, Magyarországon azonban sem az szja, sem más adók nem töltik be ezt a szerepet. A
magyar szja-rendszerből gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a progresszivitás: a gyermektelen
adózók jövedelemtől függetlenül ugyanazzal a kulccsal adóznak, tehát a nagyon sokat és a nagyon
keveset keresők fizetéséből ugyanakkora arányban von le az állam. Ez Európában nagyon ritka,
Magyarországon kívül csak Bulgáriában és Romániában van ilyen rendszer – a posztszocialista
országokban 1994 és 2009 között bevezetett egykulcsos rendszerek többségében eleve megtartották
az adójóváírást, és azóta a legtöbb országban visszatértek a magasabb felső kulcs(ok) alkalmazásához
is.
A minimálbér körüli munkajövedelmek adóterhelése (a munkavállalói és munkaadói terheket is
tartalmazó adóék) az EU országok között Magyarországon a legmagasabb, ami megdrágítja a képzetlen
munkaerő foglalkoztatását és ezáltal szűkítheti az iskolázatlan népesség munkalehetőségeit. A magas
adóék is mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a magyar szja rendszer nem tartalmaz semmilyen
jóváírást vagy kedvezményt, ami az alacsony jövedelmű, gyermektelen adózók adóterhelését
csökkentené. Ami a magas jövedelmek adóterhelését illeti, ebben az EU-országok középmezőnyébe
tartozunk.
Az szja jövedelemátcsoportosító hatása 2010 és 2020 között két lépésben csökkent: először 2011-ben,
az egységes szja-kulcs bevezetésével, majd 2013-ban, amikor megszűnt az adójóváírás, ami az alacsony
jövedelmek adóterhelését mérsékelte. A második lépés is viszonylag jelentős volt: ez tükröződik abban
is, hogy míg 2011-ben az adózók legfelső tizede fizette be az összevont jövedelmek utáni szja-bevétel
csaknem felét, 2020-ban már csak a harmadát. Ezzel párhuzamosan 2011-ben az adózók legkisebb
jövedelmű fele az összevont adóalapot terhelő szja 10 százalékát, 2020-ban a 20 százalékát fizette.
A családi adókedvezmény nem csökkenti érdemben az alacsony jövedelmű adózók átlagos adóterhét
A családi adókedvezmény (a családi adó-, járulékkedvezmény és a négygyermekes anyák szjamentessége együttesen) összességében minimálisan téríti el az átlagos adóterhelés elosztását: az így
is közel egykulcsosnak tekinthető. Ennek egyik oka, hogy az összes adózónak csak 23 százaléka
érvényesít családi adókedvezményt, és a gyermekekkel kapcsolatos összes adó- és járulékkedvezmény
nettó értéke az összevont jövedelem két százalékát teszi ki.
A másik ok, hogy bár amióta a járulékból is levonható, az alacsonyabb jövedelműek is jobban igénybe
tudják venni, a családi kedvezmény továbbra is többet oszt a magasabb jövedelműeknek: 2020-ban az
adófizetők legfelső jövedelmi tizedének jutott az érvényesített adókedvezmények több mint egyötöde,
a költségvetésből kieső 336 milliárd forintból 70 milliárd forint, ami több, mint amennyi az adófizetők
alsó négy tizedének összesen jut (kb. 60 milliárd forint). Az adófizetők felső három jövedelmi tizede
kapta a kedvezmények csaknem felét, 161 milliárd forintot. Bár az érvényesített kedvezmények
jövedelemhez viszonyított aránya kisebb a gazdagabbak esetében, forintban kifejezve a magasabb
jövedelmi tizedek felé haladva növekszik a kedvezmény összege: az adózók legalsó tizedében a családi
kedvezményt igénylők átlagosan havi hétezer, a legfelső tizedbe tartozó gyermekesek átlagosan
csaknem havi 40 ezer forintnyi kedvezményben részesülnek.
A családi adókedvezmény a gazdag sokgyerekeseknek kedvez az egygyerekes vagy szegényebb
családokkal szemben
A családi adókedvezmény a gyerekek számától függ: minél több gyerek van egy családban, annál
nagyobb az egy gyerekre jutó összeg. Az egygyermekes adózók adókedvezménye a bevezetéskor (és
azóta is) havi 10 ezer forint volt, ami nem ellensúlyozta az adójóváírás kivezetésének a hatását, így a
minimálbért kereső egygyermekesek adóterhelése 2021-ben mintegy 9,5 százalékponttal magasabb a
2010. évihez képest. Ugyanakkor a családi kedvezményt igénylők legnagyobb csoportját az
egygyermekesek teszik ki: a kedvezményt igénylők csaknem fele egy gyermek után érvényesít
kedvezményt, míg hat igénylőből csak egy jogosult a három- vagy többgyermekesek kedvezményére.
Nemzetközi összehasonlításunk is azt mutatja, hogy a három- és többgyermekesek családi
adókedvezménye az európai országok mezőnyében magasnak, míg az egygyermekeseké inkább
alacsonynak számít, és ezt az aránytalanságot a családi pótlék sem kompenzálja. A három vagy több
gyermeket nevelők még magas jövedelem mellett is nagy adókedvezményt tudnak érvényesíteni.
A családi adókedvezmény legnagyobb nyertesei tehát a legfelső jövedelmi tized három- vagy
többgyermekes adófizetői: ez a 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó
mindössze két százaléka kapja a teljes családi adókedvezmény 10 százalékát, a legalább három
gyermek után igénybe vett kedvezmények csaknem harmadát, közel 34 milliárd forintot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.