A MAGYAR ADÓRENDSZER ÚJRAELOSZTÁSI HATÁSAI

BUDAPEST INTÉZET
Szerzők: KREKÓ JUDIT, ERŐS HANNA, GRESKOVICS BORI, HAJNAL ÁRON, LAWSON ADRIENN, SCHARLE ÁGOTA
2022.02.03.

Kik a hatályos magyar adórendszer nyertesei és vesztesei? Mennyit adózunk szlovák és osztrák szomszédainkhoz képest? Milyen előnyei és hátrányai vannak az egykulcsos adózási rendszereknek?

A Polgár Alapítvány az Esélyekért megbízásából írt tanulmányunkban a magyar adórendszer működését vizsgáltuk a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 

A tanulmány a magyar adórendszer működését vizsgálja a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából. A jövedelemegyenlőtlenség kívánatos mértékére vagy a rendszer kiigazítására vonatkozóan nem teszünk javaslatot: célunk, hogy dokumentáljuk a közterhek megoszlását, illetve az adórendszer hatását a jövedelmi egyenlőtlenségekre, és ennek időbeli változásait. 

Jövedelmükhöz mérten a szegények több áfát és szja-t fizetnek, mint a gazdagok 

Becsléseink szerint Magyarországon az adóterhelés a jövedelmek növekedésével párhuzamosan csökken: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékkal kevesebb adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legalsó jövedelmi tized háztartásainak tagjai. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy a magasabb jövedelmeket hasonló mértékű szja, és arányaiban kisebb tényleges áfakulcs terheli, mint az alacsony jövedelmeket. 

Magyarországon - más országokhoz hasonlóan - a gazdagabbak jövedelmükhöz viszonyítva kevesebb áfát fizetnek, mint az alacsony keresetűek, azaz az áfa regresszív. Ennek az az oka, hogy az alacsonyabb keresetűek a jövedelmük jóval magasabb hányadát fordítják fogyasztásra és kevesebbet megtakarításra, mint a jövedelemeloszlás tetején lévők, így a jövedelmük magasabb hányadát terheli fogyasztási jellegű adó. Ráadásul, mivel az átlagos áfakulcs magas, más országokhoz képest nálunk az áfának nagyobb a súlya a teljes adórendszer újraelosztási hatásában. Az életcikluson átívelő adóterhelés regresszivitása valamelyest kisebb lehet, mint az aktuális jövedelmek alapján számolt érték, de az alacsony jövedelmi mobilitást figyelembe véve ez valószínűleg érdemben nem változtat a képen. 

A legtöbb Európai országban a fogyasztási adók regresszivitását a jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon azonban sem az szja, sem más adók nem töltik be ezt a szerepet. A magyar szja-rendszerből gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a progresszivitás: a gyermektelen adózók jövedelemtől függetlenül ugyanazzal a kulccsal adóznak, tehát a nagyon sokat és a nagyon keveset keresők fizetéséből ugyanakkora arányban von le az állam. Ez Európában nagyon ritka, Magyarországon kívül csak Bulgáriában és Romániában van ilyen rendszer – a posztszocialista országokban 1994 és 2009 között bevezetett egykulcsos rendszerek többségében eleve megtartották az adójóváírást, és azóta a legtöbb országban visszatértek a magasabb felső kulcs(ok) alkalmazásához is. 

A minimálbér körüli munkajövedelmek adóterhelése (a munkavállalói és munkaadói terheket is tartalmazó adóék) az EU országok között Magyarországon a legmagasabb, ami megdrágítja a képzetlen munkaerő foglalkoztatását és ezáltal szűkítheti az iskolázatlan népesség munkalehetőségeit. A magas adóék is mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a magyar szja rendszer nem tartalmaz semmilyen jóváírást vagy kedvezményt, ami az alacsony jövedelmű, gyermektelen adózók adóterhelését csökkentené. Ami a magas jövedelmek adóterhelését illeti, ebben az EU-országok középmezőnyébe tartozunk. 

Az szja jövedelemátcsoportosító hatása 2010 és 2020 között két lépésben csökkent: először 2011-ben, az egységes szja-kulcs bevezetésével, majd 2013-ban, amikor megszűnt az adójóváírás, ami az alacsony jövedelmek adóterhelését mérsékelte. A második lépés is viszonylag jelentős volt: ez tükröződik abban is, hogy míg 2011-ben az adózók legfelső tizede fizette be az összevont jövedelmek utáni szja-bevétel csaknem felét, 2020-ban már csak a harmadát. Ezzel párhuzamosan 2011-ben az adózók legkisebb jövedelmű fele az összevont adóalapot terhelő szja 10 százalékát, 2020-ban a 20 százalékát fizette.

A családi adókedvezmény nem csökkenti érdemben az alacsony jövedelmű adózók átlagos adóterhét 

A családi adókedvezmény (a családi adó-, járulékkedvezmény és a négygyermekes anyák szjamentessége együttesen) összességében minimálisan téríti el az átlagos adóterhelés elosztását: az így is közel egykulcsosnak tekinthető. Ennek egyik oka, hogy az összes adózónak csak 23 százaléka érvényesít családi adókedvezményt, és a gyermekekkel kapcsolatos összes adó- és járulékkedvezmény nettó értéke az összevont jövedelem két százalékát teszi ki. 

A másik ok, hogy bár amióta a járulékból is levonható, az alacsonyabb jövedelműek is jobban igénybe tudják venni, a családi kedvezmény továbbra is többet oszt a magasabb jövedelműeknek: 2020-ban az adófizetők legfelső jövedelmi tizedének jutott az érvényesített adókedvezmények több mint egyötöde, a költségvetésből kieső 336 milliárd forintból 70 milliárd forint, ami több, mint amennyi az adófizetők alsó négy tizedének összesen jut (kb. 60 milliárd forint). Az adófizetők felső három jövedelmi tizede kapta a kedvezmények csaknem felét, 161 milliárd forintot. Bár az érvényesített kedvezmények jövedelemhez viszonyított aránya kisebb a gazdagabbak esetében, forintban kifejezve a magasabb jövedelmi tizedek felé haladva növekszik a kedvezmény összege: az adózók legalsó tizedében a családi kedvezményt igénylők átlagosan havi hétezer, a legfelső tizedbe tartozó gyermekesek átlagosan csaknem havi 40 ezer forintnyi kedvezményben részesülnek. 

A családi adókedvezmény a gazdag sokgyerekeseknek kedvez az egygyerekes vagy szegényebb családokkal szemben 

A családi adókedvezmény a gyerekek számától függ: minél több gyerek van egy családban, annál nagyobb az egy gyerekre jutó összeg. Az egygyermekes adózók adókedvezménye a bevezetéskor (és azóta is) havi 10 ezer forint volt, ami nem ellensúlyozta az adójóváírás kivezetésének a hatását, így a minimálbért kereső egygyermekesek adóterhelése 2021-ben mintegy 9,5 százalékponttal magasabb a 2010. évihez képest. Ugyanakkor a családi kedvezményt igénylők legnagyobb csoportját az egygyermekesek teszik ki: a kedvezményt igénylők csaknem fele egy gyermek után érvényesít kedvezményt, míg hat igénylőből csak egy jogosult a három- vagy többgyermekesek kedvezményére. 

Nemzetközi összehasonlításunk is azt mutatja, hogy a három- és többgyermekesek családi adókedvezménye az európai országok mezőnyében magasnak, míg az egygyermekeseké inkább alacsonynak számít, és ezt az aránytalanságot a családi pótlék sem kompenzálja. A három vagy több gyermeket nevelők még magas jövedelem mellett is nagy adókedvezményt tudnak érvényesíteni. 

A családi adókedvezmény legnagyobb nyertesei tehát a legfelső jövedelmi tized három- vagy többgyermekes adófizetői: ez a 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó mindössze két százaléka kapja a teljes családi adókedvezmény 10 százalékát, a legalább három gyermek után igénybe vett kedvezmények csaknem harmadát, közel 34 milliárd forintot... 

A TELJES TANULMÁNY ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ (PDF-BEN)