Szerző: Választási földrajz
2022.02.23.
Hosszú idő után újra két hasonló nagyságú politikai tömb csaphat össze a hatalom megszerzéséért, ennek megfelelően különböző mélységű és alaposságú elemzések látnak napvilágot azt találgatva, mely országgyűlési egyéni választókerületekben (OEVK) dől majd el az áprilisi választás. Pedig ez különböző mértékben mindegyik választókerületre igaz. A 2011-ben megalkotott új választási rendszerben, mely 2014-ben esett át a tűzkeresztségen, valóban hangsúlyosabbak lettek a választókerületi mandátumok, de az úgynevezett „győzteskompenzáció” bevezetése okán már az sem lényegtelen, mennyire kap ki a második helyezett jelölt egy adott körzetben. (A győzelemhez elegendőn felüli szavazatokat pártlistára görgeti tovább az egyéniben győztes pártalakulat.) Ez okozta elsősorban a Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelmét 2018-ban, nem pedig a határontúliak levélszavazatai – mutatott rá kiváló alaposággal László Róbert, rögtön a választásokat követően. Tény ugyanakkor, hogy több mandátum szerezhető meg egyéni körzetekből, mint pártlistáról, éppen ezért az egyesített ellenzék szempontjából különösen fontosak lesznek a jó egyéni szereplések, míg a pártlistás voksok a kisebb pártoknak (Kutyapárt, Mi Hazánk) jelenthetik az életet.
Sokszor elhangzik politikai elemzők részéről, hogy az Egységben Magyarországért ernyőszervezet alatt összeállt pártok 2018-as szavazatai kockás papíron nem adhatók össze, az 1 + 1 + 1 nem lesz 3 április 3-án. Ezt tesztelendő nézzük meg, volt-e már példa erre a teljes összellenzéki összefogásra OEVK-ban! Nos, volt ilyen. 2020. október 11-én időközi választást kellett tartani a Tiszaújváros – Szerencs központú Borsod 6-os egyéni választókerületben, ahol első alkalommal vizsgázott kiélezett körülmények között a hatpárti összefogás, egy erősen megkérdőjelezhető karakterű jobbikos jelölt mögött. A vége egy 2018-nál is erősebb egyéni Fidesz-győzelem lett. Ekkor azonban még kevesen látták, hogy ez kifejezetten jó eredmény volt az összefogás hívei számára. Ha összevetjük szavazóköri szinten az ellenzéki jelöltekre 2018-ban leadott voksok számát és a Bíró Lászlóra érkezetteket, 0,97-es meredekségű lineáris kapcsolatot fedezünk fel. Magyarán a 2018-as ellenzéki tömb csupán 3%-a morzsolódott le valahol. Ami ennél is tanulságosabb: ahol az ellenzék már 2018-ban is erősebb volt szavazóköri szinten, ott az ellenzéki voksok összeadása nagyobb valószínűséggel adja ki a valós eredményt. Az ellenzéki szavazó, ha úgy érzi, hogy van esély a győzelemre, nagyobb arányban megy el akár olyan jelöltre voksolni, aki nem a saját pártjából való. Ez természetesen magában hordoz egy településméretből fakadó meghatározottságot is: a Borsod 6-os modell alapján azoknak az ellenzéki jelölteknek kell jobban teperniük a 18-as ellenzéki voksokért, akiknek a választókerületében túlsúlyban vannak a kistelepülések. A 1 + 1 + 1 tehát valóban nem 3, hanem egészen pontosan 2.91. Legalábbis Borsod 6-ban, ahol a községi jogállású településeken élők aránya 56%.
Mindezek ismeretében körvonalazzuk azt a 15 választókerületet, ahol számításaink szerint a legszorosabb eredmény várható. Fontos azonban hangsúlyozni: ezeket 2018-as eredmények alapján határoztuk meg, ami kellően konzervatív módszertan, ugyanakkor teljesen vak egy sor tényezőre. A jelöltek személye, a bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások (pl. covid-járvány), a politikai hadszíntéren tapasztalható változások (2019-es EP és önkormányzati választások eredményei) – ezen szempontok hatásai e módszertan mellett értelemszerűen nem jelenhetnek meg elemzésünkben.
Csatatérkörzetek közé soroltunk 8 olyan választókerületet, amelynek része, vagy egésze egy-egy megyei jogú városunk, kettőt a Budapesti agglomerációs gyűrűből, valamint két olyan borsodi OEVK-t, amelyben egy-egy szocialista iparváros található, de túlsúlyban vannak a hozzá tartozó egyéb települések. Valamint Völner Pál esztergomi körzetét. A térképen feltüntettük a 15 legellenzékibb és legkormánypártibb körzetet is, valamint az egyéb helyeken a Fidesz 2018-as eredményeit. Ezzel akár az is modellezhetővé válik, honnan hová lenne érdemes mozgatnia a lakosságot a voksolás napját megelőző csütörtökig annak, aki netán ilyesmivel akarna trükközni. Mivel viszonylag kevesen fognak Záhonyból Lentibe utazva új állandó lakcímet létrehozni, érdemes azokra a vidékekre fókuszálni, ahol egy „TOP” OEVK határos valamely csatatérkörzettel. Így például érdekessé válhat Budapest és agglomerációjának relációja, amelyet amúgy is fűt a természetes népmozgalom hasonló irányú tendenciája, vagy akár Miskolc és a két billegőnek gondolt körzet földrajzi közelsége is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.