A FELE SEM IGAZ A KERESETNÖVEKEDÉSNEK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.02.16.

„A KSH nyilván azért ragaszkodik mégis az öt fő feletti cégek kereseti adatainak közléséhez és az egész gazdaságra érvényesnek feltüntetéséhez, mert ezt várja el tőle a Fidesz-kormány. Így lehet győzelmi jelentéseket közölni arról, hogy milyen sikeres Orbán ’ha munka van, minden van’ programja” – írja Mellár Tamás a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő (és az ellenzék közös jelöltje). A Hírklikknek készített elemzésében a KSH által a reálkeresetek alakulásáról publikált számok csalóka voltára hívja fel a figyelmet.

Az elmúlt években néhány közgazdász, többek között Dedák István, Oblath Gábor és e sorok írója is, többször felvetette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett reálkereseti statisztikai adatok nem illeszkednek a hivatal által közzétett makro statisztikai adatokhoz. Az ötnél több dolgozót alkalmazó vállalkozások által szolgáltatott intézményi kereseti adatok és a nemzeti számlákban fellelhető bértömeg adatok dinamikája jelentősen eltér egymástól. Míg az intézményi kereseti adatok alapján 2010 és 2020 között a reálkeresetek 58 százalékkal növekedtek a KSH adatközlései alapján, addig a nemzeti számlákból számított egy keresőre vetített reálbér-növekedés mindössze 22 százalék volt. A különbség igen tetemes, ennek ellenére, a nemzeti statisztikai szolgálat hosszú időn keresztül nem szólalt meg ez ügyben, nem adott semmilyen magyarázatot a különös jelenségre.

Ez év január végén azonban megtört a jég, mert a hivatal két statisztikusa végre nyilatkozott az egyik hírportálnak az intézményi kereseti adatok és a nemzeti számlák béradatai közötti eltérés ügyében. Egyfelől elismerték a makrogazdasági közelítés, a nemzeti számlák alapján történő kalkuláció létjogosultságát, másfelől pedig a kétféle számítás közötti jelentős különbség létét sem vitatták. A nagy különbség szerintük azért állt elő, mert az intézményi kereseti adatok csak a hivatalos, regisztrált vállalkozások adatait tartalmazzák, a nemzeti elszámolás adatai pedig a teljes (regisztrált és nem regisztrált, tehát fekete és szürke gazdaságra is) vonatkoznak. Egyúttal azt is közölték, hogy a gazdaság kifehéredésének következtében a kétfajta adat közötti különbség az elmúlt években jelentős mértékben csökkent...

ITT OLVASHATÓ