„A BIBLIÁT NAGYON SZERETTEM MINDIG” – NÁDASDY ÁDÁM NYELVRŐL, HITRŐL, MELEGSÉGRŐL

A SZÍV / VÁLASZ ONLINE
Riporter: JENEI GYÖNGYVÉR 
2022.02.03.

A nyelvészt az izgatja, és az a különös számára, hogy mennyire nincsen összefüggésben nyelv és történelem. Annak, hogy ma a magyar nyelv egyik fő jellemzője a gazdag igekötőrendszer, semmi köze ennek a népnek a sorsához – mondja Nádasdy Ádám. A nyelvész-íróval, műfordítóval A Szív jezsuita magazinban Jenei Gyöngyvér készített címlapos interjút, amelyet teljes terjedelmében a Válasz Online rendelkezésére bocsátottak.

– Számos ismeretterjesztő előadást tartott nyelvről, nyelvészetről, és egy alkalommal úgy fogalmazott: „a szókincs összefügg a beszélő közösség sorsával”. A történelem alakítja a nyelvet vagy a nyelv a történelmet?

– A szókincset alakítja a történelem. A kereszténység felvételével például a magyar nyelvben megjelentek olyan szavak, amik addig nem voltak: a templom, a prépost, a perjel, a zsolozsma, a malaszt és hasonlók. A nyelv persze ettől nem változott; azt, hogy a tárgyesetet mi t-vel jelöljük, a történelem nem befolyásolja. A laikus azonban nyelven nagyon gyakran a szókincset szokta érteni. Azt mondjuk például, hogy a protestánsok egész más nyelvet használnak, mert azt mondják, hogy sákramentum, keresztyén vagy kántus. Ez hasonlít ahhoz, mint ha valaki máshogy fésülné a haját, és azt mondanánk, hogy ez a bizonyos embercsoport a jellegzetes hajviseletéről felismerhető – miközben bőrgyógyászatilag ennek nincs semmi jelentősége. A nyelvészt inkább az izgatja, és az a különös számára, hogy mennyire nincsen összefüggésben nyelv és történelem. Annak, hogy ma a magyar nyelv egyik fő jellemzője a gazdag igekötőrendszer, semmi köze ennek a népnek a sorsához. De a szókincsre maximálisan igaz, hogy alakították a századok...

ITT OLVASHATÓ