Szerző: NAGY BOLDIZSÁR, LATTMANN TAMÁS
2022.01.21.
Almatiban és Kazahsztán más városaiban az utóbbi napokban 225 ember meghalt, köztük 19 rendfenntartó1. Joga volt-e Tokajev elnöknek kiadni a tűzparancsot, ráadásul előzetes figyelmeztetés nélküli halálos fegyverhasználatra? Általánosabban: mikor lövethet a kormány a politikailag szembenállókra, a kormány politikájával elégedetlen és annak békésen vagy erőszakosan hangot adó csoportokra? Kazahsztánról fogunk beszélni, de beszélhetnénk Szudánról vagy Eswatiniról (sokaknak Eswatini még mindig Szváziföld), hogy a múltbeli vagy esetleges jövőbeli hazai analógiákat ne is említsük. Célunk a jogi keretek megvilágítása: szabnak-e fegyverhasználati korlátot az emberi jogi szabályok, a terrorizmus leküzdésére vonatkozó normák, valamint a felkelők és a központi kormányzat közötti harc regulái? Megfordítva: milyen helyzetben szabad lőni felkelőre vagy civilre?
Ennek, nem többnek az áttekintése a célunk. Másokra hagyjuk tehát a kazah belpolitika elemzését, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete által küldött (nagyrészt, de nem kizárólag orosz) katonák jelenlétének értékelését, csakúgy, mint a Nazarbajev család vagyoni viszonyainak áttekintését, a kipcsak rokonságról és a fényes tekintetű Türk Tanácsról nem is beszélve.
Megítélésünk szerint a kazahsztáni helyzet négyféleképp keretezhető. E keretek fogják meghatározni, milyen joganyagot kell áttekinteni. Békés tüntetés (túlkapásokkal). Vandál, fenyegető tüntetés, rombolással. Terrorista és vagy extrém szélsőségesek akciója, amely kihasználja a civilek indulatait. Felkelés, amelynek célja a politikai és katonai hatalom megragadása. A nemzetközi jog az említett helyzetek eszkalációjával párhuzamosan ad egyre nagyobb mozgásteret a kormányzatok számára. Ennek korlátait végső soron az emberi jogi normák fogják meghatározni, a helyzettől függő mértékben...
AZ ÉS 2022/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.