2022. január 5., szerda

SZABAD ÖNKORMÁNYZATOKRA VAN SZÜKSÉG 2022-TŐL - 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.01.04.


Budaörs polgármestere az önkormányzatok elmúlt évi helyzetében a legnagyobb problémának a folyamatosan fenntartott és az idei nyárig kiterjesztett veszélyhelyzettel indokolt forrásmegvonást tartja. Wittinghof Tamás a vele készült interjú első részében úgy fogalmazott, „nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol az önkormányzatoktól elvettek pénzt a járványhelyzet ideje alatt. Mindenhol többlettámogatást kaptak a felmerülő feladatok ellátására.”


Az interjú első részében odáig jutottunk, hogy az önkormányzatokat elvben támogató feltételrendszer nem sokat javult, és bizonytalan. Milyen intézkedések lennének a legfontosabbak a választás után?

– Előbb meg kell nyerni a választást.

Lehet-e bármilyen mozgástere egy új kormánynak az önkormányzati szorítások feloldásában?

– Abban, hogy az önkormányzatokat illetően milyen alapvető intézkedésekre lenne szükség, elég sok munkám van az eltelt másfél-két hónapot tekintve. Az egyértelmű, hogy teljesen új alapokra kell helyezni a működésünk lehetőségeit. A Magyar Önkormányzati Szövetség utolsó, 2021-es közgyűlésén elfogadott egy olyan anyagot, amely hosszan részletezi – az MTA munkatársai és különböző pénzügyi, gazdasági, önkormányzati ügyekkel foglalkozó szakértők bevonásával készült megállapítások alapján – a lehetséges alternatívákat. Ebben szerepel, hogy a jelenlegi helyzet miért tarthatatlan, milyen területeken lenne szükség a változásra.

– Melyek a legfontosabb területek?

– Gyakorlatilag egy sincs, ahol ne kellene változtatni. Nyilvánvaló, hogy szektorsemleges intézményfinanszírozási rendszerre van szükség. Meg kell szüntetni, hogy a pénzeket politikai alapon osszák el. Tisztességes, átlátható, felzárkóztató programokra van szükség, de nem úgy, hogy tönkretesszük azokat a településeket, amelyek jól gazdálkodnak, jól működnek, hanem az államnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyekkel, ha egy kisebb települési önkormányzat nem tudja fenntartani a feladatait, akkor ő is kiszámíthatóan hozzájuthasson a kellő támogatáshoz és ne kényszerüljön kuncsorgásra. Támogatni kellene a települések együttműködését is – hogy ezt miként nevezzük, vagy milyen formát találunk ehhez, az részletkérdés. Mindenesetre alapjaiban kell kidolgozni az önkormányzati reformokat akár az oktatási, akár a többi területen, ahol évek óta nem hallunk mást, csak süket dumát. Visszakérdeznék: például az elmaradott térségek kisiskoláinak a felzárkóztatása tekintetében fel tudunk mutatni bármilyen eredményt a tíz éve indult Hoffmann Rózsa-féle program gyümölcseként? Ahol nagyon fontos és jelentős lenne a segítség, rendre elmarad és a jól működő területeknél generál problémákat. Vekerdy Tamás számomra örökbecsű mondása, hogy mind az oktatásban, mind egyéb területen a gyerekek kapcsán minden, ami lehetséges, az pozitív és minden, ami kötelező, az negatív. A Hoffmann-féle reform és az azt követő káosz következménye a rengeteg kötelezettség lett. A kötelező tanrend, a kötelező tankönyvválasztás, az állami felügyeletű iskolák esetében a tankerületek kialakítása – mind-mind olyan elem, ami egyszerre tragikus és gyerekellenes. Mindez pontosan azt igazolja, amit tíz éve mondtunk, hogy az iskolák a legjobb helyen az önkormányzatoknál vannak. Amelyik település nem tudja egyedül ellátni, ott közös fenntartásról is lehet gondolkodni. Természetesen az sem kizárt, hogy az állam tartsa fenn egyes esetekben az iskolát, de ez választható legyen és ne kötelező...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.