RÉMESEN ROSSZ ÖTLET, HOGY AZ ÁLLAM SZABJA MEG A TEJ ÁRÁT

QUBIT
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2022.01.13.

A magyar kormány szerdán bejelentett lépése kontraproduktív, nem tudja majd érdemben mérsékelni az inflációt, ráadásul nem azoknak segít igazán, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a kormány február 1-től korlátozza a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8%-os tehéntej árát: minden boltban vissza kell vinni az árakat arra a szintre, ahol tavaly október közepén álltak. A kormány azért korlátozza az árakat, mert Magyarországon rendkívül magas az infláció: novemberben 14 éves csúcson, 7,4%-on állt a fogyasztói árak növekedése. A több mint egy évtizede nem tapasztalt mértékű infláció oka részben a koronavírus-járvány miatt akadozó nemzetközi ellátási láncok, részben a kormány gazdaságpolitikája. Hogy a külső és belső okok mennyiben felelősek az emelkedő árakért, az vita tárgyát képezi a közgazdászok között. A Magyar Nemzeti Bank szerint 80%-ban külső, míg Surányi György volt jegybankelnök szerint kétharmad részben belső okai vannak a pénzromlásnak.

Az élelmiszerárak korlátozása viszont nemcsak egyértelműen rossz ötlet, hanem kontraproduktív is. Ahhoz, hogy ezt belássuk, azt kell megértenünk, hogy miért nőnek az árak. Anélkül, hogy igazságot tennénk a belső vagy külső okokat kereső vitában, annyi biztos, hogy áremelkedést két tényező okozhat: visszaeső kínálat vagy növekvő kereslet. Egy versengő piacon az árakat a kereslet és a kínálat találkozása alakítja ki. 2021 novemberében például átlagosan 277 forintba került egy liter tej, ezen a ponton találkozott a kereslet és a kínálat, de lehetséges, hogy idén februárban már 290 forintot kérnének egy liter tejért (erről még nem érhető el adat). A kormány most azt mondja, hogy februártól a boltok átlagosan csak 273 forintot, vagyis a tavaly októberi árat kérhetik el egy liter tejért. Ez alacsonyabb a piaci árnál, így a kereskedők kevesebb tejet akarnak majd eladni, mint most, a vásárlók pedig több tejet akarnak majd venni, mint eddig, így áruhiány alakulhat ki – ez történt néhány éve Venezuelában, ahol a magas infláció és az árak mesterséges leszorítása oda vezetett, hogy a boltok polcai kiürültek, és tejet más alapvető termékekkel együtt a feketepiacon árulták. Ha hazai példát keresünk a közelmúltból, elég a covid-tesztek hatósági árának hatására gondolnunk, vagy éppen arra, hogy sok benzinkút nem nagyon akart veszteségesen benzint árulni, amikor az üzemanyag hatósági áras lett. (A helyzet most nyilván nem lesz ennyire durva, mert a korlátozás csak a termékek szűk körére vonatkozik majd, és nem mélyen a piaci ár alatt szabja meg az árakat)...

ITT OLVASHATÓ