ORBÁN MEGTEKINT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.01.26.

A kedves vezető ismét spontánul, a hasára ütve elugrott Kónyba. Úgy gondolom ezt, hogy ül az asztalánál, előtte Nagy-Magyarország térkép, szeme fekete kendővel bekötve alaposan, és duci ujjával bök egyet, kijelöl egy pontot a papíron, hogy akkor most induljunk el oda, de azonnal. Ülnek akkor a páncélozott járműbe bele a sötétített üvegével, és haladnak Feri bátyámék, hello röfiék meg mind a magyar valóság felé, és a célhoz érve bekopognak egy házba illedelmesen. Viszont én nem tudom, hogyan telik egy tűzoltó, a becses neje és három csemetéjük egy kedd délelőttje, de, hogy se munka, se oskola, se ovi, az már delikát, vagy ők is spontánul várták a kedves vezetőt kifürödve és illatosan, rőzsedalokkal, zsoltárokkal a szívükben.

Mivelhogy nem akarnék ocsmány szavakat használni, undorító-visszataszítónak nevezem, hogy Orbán Viktor bábu-díszletnek használja a nyugdíjast, a karon ülő csecsszopót, de még a disznót is az ólban. Most, hogy Novákot elküldte aláírónak, saját kezébe vette a családtámogatások facebookos reklámozását, miről ez az opus is szólt, és arról is természetesen, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó, és mindennel meg van elégedve. „Szóval ezek beváltak. Az összes támogatási forma a családoknál bevált, ezért majd április után – persze csak akkor, hogyha mi nyerünk – ezeket mind meg is fogjuk hosszabbítani, sőt kiegészítjük és fel is erősítjük őket.” – Ez a gazda szeme elégedetten szemléli a jószágot gesztus.

Természetesen előtte – ami védjegyévé válik immár ennek a mi tahónknak – rábukott a tűzoltó feleségének kezére, hogy összetaknyozza azt, a falon feszület, férjuram pedig eltelten mosolyog. Hogy mi ez a „felerősítés”, amit, ha győz, Orbán végbe visz, az nem lett közölve, nem tudta spontánul böfögni, hogy Feri bátyám, akkor novemberben érkezik a nyolcvan. Másrészt jó volna, ha az übermagyar Európa DNS-e megtanulna az anyanyelvén, mint ahogyan a Himnuszt is idézhetné helyesen, amiről Novák tartott nyálas-pátoszos előadást, ugye. Egyáltalán, egészen visszataszító ez a műmájer színjáték, ami itt folyik, és ennek különböző felvonásaiban még csak nem is Orbán a legundorítóbb. Mert mindennek két oldala van minimum.

Az egyik Orbáné, amelyik determinált, ő a populisták-diktátorok kényszeres sémáit használja egyre alaposabban és átlátszóbban. A másik viszont az ehhez szükséges bábuk, akik maga a zemberek. És amíg a minap arra kerestem, de nem találtam a választ, kinek mennyit ér, kinek mi szükséges ahhoz, hogy önmagát feladva leboruljon, a tűzoltó és bájos családja (valamint Feri bátyám, hello röfis néni és az összes többi) vonatkozásában az a dilemma, hogy anyagi haszon híján mi szükséges ugyanehhez. A rajongóvá váláshoz a gondolkodás teljes hiánya kell, harci készültséges hurráhangulat, és a diktátor személyében a megváltó folyamatos, permanens várása, aki egyszer csak méltónak tart arra, hogy tűzoltó-hajlékomba jöjjön...

ITT OLVASHATÓ