Szerző: ZAKA DÓRA
2022.01.28.
A KSH adatai szerint 2019-ben összesen 78.684 esetben diagnosztizáltak újonnan felbukkanó rosszindulatú daganatos megbetegedést. Ennyi ember szembesült azzal, hogy sejtjei támadást intéztek önmaga ellen, a kiút pedig rögös, döccenőkkel teli, ráadásul az is kétséges, oda jutunk-e, ahová szeretnénk. A szembesülés után, a küzdelem szakaszában elengedhetetlen a saját erőforrások mozgósítása, a tenni akarás és a valódi, gyakorlatban megtett lépések ideje ez. Ugyanakkor hiába az elszántság, a remény és a hit, a félelmek nem maradnak el.
Szintén 2019-ben 32.012 fő hunyt el e betegség következtében. Bár nem tudjuk, az elhunytak mikor betegedtek meg, a betegség ténye önmagában felébreszti a haláltól való félelmet. De nemcsak az okozhat szorongást: a beavatkozások fájdalmai, az esetleges rosszullétek, a megfogyatkozott erő, a külső megváltozása, a munkából való kiesés, a lelki megterhelés mind-mind ott lógnak a levegőben a diagnózissal való szembesülés pillanatától kezdve.
Minden borulhat: régi és új kapcsolatok rendeződése
Egy rákos megbetegedés jelenléte túlmutat az egyén szintjén, nemcsak egy embert, hanem a család egészét érinti: az addigi normál működés felborul, a szerepeket átmenetileg biztosan újra kell szervezni, a távolabbi rokonok és barátok „furcsán viselkedhetnek”, mert nem feltétlenül tudják, hogyan közelítsenek, tovább fokozva ezzel a megélt szorongást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.