„MÁR A MINIMÁLIS DEMOKRÁCIAFELTÉTELNEK SEM FELEL MEG MAGYARORSZÁG”

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2022.01.26.

Noha Magyarország már rég nem demokrácia, és a választások sem tisztességesek, az Orbán-rendszert választásokon lehet legyőzni – fogalmaz Labanino Rafael. Az elemző szerint az ellenzék már teljesítette a minimumfeltételeket, de a mozgósításon múlhat minden. Ha az ellenzék nyer, még akkor is sokáig tarthat lebontani az orbáni rendszert, fideszes győzelem esetén viszont még a konszolidáció is elképzelhetetlen, véli a politológus.

Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyeket figyelembe vesznek, amikor azt nézik, hogy mennyire demokratikus berendezkedésű egy ország? Ezek alapján milyen Magyarország értékelése?

Vannak olyan kutatók, akik csak azt nézik, hogy vannak-e bizonyos időközönként választások, és ha vannak, azok mennyire szabadok. Ez alapján végül is lehet azt mondani, hogy Magyarország demokrácia.

De ezen a felfogáson már régen túlhaladt a társadalomtudomány, a hibrid rezsim fogalma sem új. Már a kilencvenes években megindult erről a tudományos vita, hogy minek lehet nevezni ezeket a rendszereket. Például Dél-Amerika kapcsán sokat foglalkoztak ezzel. Ott általában elnöki rendszerek vannak és voltak, illetve most is vannak olyan elnökök, akik delegatívan fogják fel a saját szerepüket. Azaz az elnök – kicsit leegyszerűsítve – úgy gondolkodik, hogy ha már megválasztották, akkor ne szóljon bele senki abba, amit a népért tesz. Ez körülbelül érvényes Orbánékra is, azzal a különbséggel, hogy ott az elnököt közvetlenül választják. Ezek a viták, amiket ma folytatunk, nem újak.

Hiszen tökéletes demokrácia nem létezik, mindenhol vannak problémák. Konfliktusos az érdekegyeztetés, a pártok, az alkotmánybíróság jogértelmezése eltérő lehet, a sajtó függetlensége, a kormány és a bürokrácia viszonya sem tökéletes. Nagyon sokféle konfliktushelyzet adódhat. Azt kell nézni, hogy milyen mechanizmusok rendezik ezeket a konfliktusokat. Mennyire vannak bevonva például az érdekvédelmi szervezetek, a szakmai szervezetek és általában az érintettek a jogalkotásba? Mennyire működik a sajtó politikai befolyástól mentesen? Mennyire működnek függetlenül a bíróságok? Mennyire ellenőrizhető a parlamenti munka, mennyi joga van az ellenzéki pártoknak, számon kérhető-e a kormány?

...

ITT OLVASHATÓ