Szerző: LUKÁCS ANDRÁS
2022.01.17.
A kormány több mint 3000 beruházást minősített nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak, ami azt jelenti, hogy ezek esetében gyakorlatilag nem érvényesül a nyilvánosság részvétele, és sérül a független szakértők ellenőrző szerepe. Bár a kiemelt beruházásokká nyilvánítás 2004-ben kezdődött, az már a joggal való döbbenetes visszaélések sorozata, ami 2010 óta történt ezen a téren.
Miként jutottunk idáig, és milyen óriási károkat okozott ez a gyakorlat?
Magyarországon a környezetvédelem és a nyilvánosság részvételi jogainak szabályozási és intézményi alapjai nagyrészt az 1990 körüli rendszerváltást követő években alakultak ki. A folyamat szerencsésen alakult, mert ötvözte a politikai elkötelezettséget és a szakértelmet. A kedvező hatásokat tovább erősítette az Európai Közösséghez való csatlakozás határozott szándéka, hiszen a csatlakozás feltétele volt egy erőteljes környezetvédelmi normarendszer elfogadása is. A kilencvenes évek közepére nemzetközi összehasonlításban is magas szintű környezetvédelmi szabályozás és jól karbantartott intézményrendszer alakult ki. Ez a keretrendszer viszonylag hatékony szabályokat tartalmazott és a nyilvánosság részvételét is biztosította.
A 2000-es évek elején azonban fordulat következett be. Számos új beruházás gyakran anélkül indult, hogy figyelembe vették volna a környezeti hatásokat és az érintett lakosok érdekeit. Ez a folyamat különösen Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után gyorsult fel...
Magyarországon a környezetvédelem és a nyilvánosság részvételi jogainak szabályozási és intézményi alapjai nagyrészt az 1990 körüli rendszerváltást követő években alakultak ki. A folyamat szerencsésen alakult, mert ötvözte a politikai elkötelezettséget és a szakértelmet. A kedvező hatásokat tovább erősítette az Európai Közösséghez való csatlakozás határozott szándéka, hiszen a csatlakozás feltétele volt egy erőteljes környezetvédelmi normarendszer elfogadása is. A kilencvenes évek közepére nemzetközi összehasonlításban is magas szintű környezetvédelmi szabályozás és jól karbantartott intézményrendszer alakult ki. Ez a keretrendszer viszonylag hatékony szabályokat tartalmazott és a nyilvánosság részvételét is biztosította.
A 2000-es évek elején azonban fordulat következett be. Számos új beruházás gyakran anélkül indult, hogy figyelembe vették volna a környezeti hatásokat és az érintett lakosok érdekeit. Ez a folyamat különösen Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után gyorsult fel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.