Szerző: NÉMETH VIKTÓRIA
2022.01.01.
Gazdasági növekedési kilátások
A gazdasági újranyitást követően 2021 során nem csupán a dinamikus bővülés kezdődött el. A kereslet olyan mértékben haladta meg a kínálatot, hogy az súrlódásokat okozott a két oldal között. A 2020-ban sok ágazatban tapasztalható teljes vagy részleges leállás után a feldolgozóipar (autó vagy elektronikai termékek gyártása) nem tudta tartani a lépést. A félkésztermék-, alkatrész-, illetve nyersanyaghiány önmagában is negatív hatásokkal járt (készletszűke), ami mellett a kereslet és kínálat egyensúlytalansága felhajtotta az árakat. Ehhez a jelenséghez hozzájárult még a szállítási kapacitások beszűkülése (konténerhiány és munkaerőszűke). Továbbá – különösen a személyes kontaktust igénylő szolgáltatásokban, mint például a turizmus-vendéglátás – a korábbi jelentős korlátozások nyomán munkaerőhiány alakult ki.
A nemzetközi szervezetek előrejelzése alapján 2022-ben a globális fellendülés tovább haladhat, de mérsékeltebb lendülettel, és összességében kiegyensúlyozatlanabbá válhat. Bizonyos kínálati oldali korlátok, illetve a növekvő inputköltségek még hónapokig fennmaradhatnak. Ezt követően várhatóan a termelési kapacitások bővülésével, illetve azzal, hogy egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, a kínálati oldali korlátok és a hiányok fokozatosan mérséklődhetnek 2022-23 során.
A nemzetközi szervezetek a 2021-es közel 6 százalékos globális gazdasági növekedés után idén valamelyest visszafogottabb dinamikát várnak, az OECD előrejelzése szerint 4,5 százalékos, az IMF szerint 4,9 százalékos globális gazdasági bővülés következhet. 2023-ban további mérséklődés várható, 3,3 százalékos növekedéssel.
A folyamat a növekedési kilátások stabilizálódását is jelenti. Az 1960 és 2019 közötti átlagos gazdasági növekedés is 3-3,5 százalék körül alakult, vagyis a 2021-es nagy felpattanás a 2020-as drasztikus csökkenést kompenzálta, és a fokozatosan csillapodó dinamika nyomán a megszokott gazdasági bővülési ütemhez való visszatérés következhet be.
Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy így is maradnak kiegyensúlyozatlanságok a növekedésben és a gazdaság menetében. Mind a koronavírus-járvány körüli bizonytalanság fennmarad, mind az áruhiányok megszűnésével és az infláció tartósságával kapcsolatos kiszámíthatatlanság velünk marad. Ugyanakkor az egyes ágazatok és országok között egyre nagyobb különbségek alakulhatnak ki. Például a nagymértékben a személyes kontaktusra épülő ágazatok lassabban állnak helyre, így azok az országok is, ahol ezeknek a szektoroknak nagyobb súlya van a gazdaságban. E tekintetben az alapanyaghiány és az így leállni kényszerülő ágazatok további kockázatot és bizonytalansági tényezőt jelentenek...
A gazdasági újranyitást követően 2021 során nem csupán a dinamikus bővülés kezdődött el. A kereslet olyan mértékben haladta meg a kínálatot, hogy az súrlódásokat okozott a két oldal között. A 2020-ban sok ágazatban tapasztalható teljes vagy részleges leállás után a feldolgozóipar (autó vagy elektronikai termékek gyártása) nem tudta tartani a lépést. A félkésztermék-, alkatrész-, illetve nyersanyaghiány önmagában is negatív hatásokkal járt (készletszűke), ami mellett a kereslet és kínálat egyensúlytalansága felhajtotta az árakat. Ehhez a jelenséghez hozzájárult még a szállítási kapacitások beszűkülése (konténerhiány és munkaerőszűke). Továbbá – különösen a személyes kontaktust igénylő szolgáltatásokban, mint például a turizmus-vendéglátás – a korábbi jelentős korlátozások nyomán munkaerőhiány alakult ki.
A nemzetközi szervezetek előrejelzése alapján 2022-ben a globális fellendülés tovább haladhat, de mérsékeltebb lendülettel, és összességében kiegyensúlyozatlanabbá válhat. Bizonyos kínálati oldali korlátok, illetve a növekvő inputköltségek még hónapokig fennmaradhatnak. Ezt követően várhatóan a termelési kapacitások bővülésével, illetve azzal, hogy egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, a kínálati oldali korlátok és a hiányok fokozatosan mérséklődhetnek 2022-23 során.
A nemzetközi szervezetek a 2021-es közel 6 százalékos globális gazdasági növekedés után idén valamelyest visszafogottabb dinamikát várnak, az OECD előrejelzése szerint 4,5 százalékos, az IMF szerint 4,9 százalékos globális gazdasági bővülés következhet. 2023-ban további mérséklődés várható, 3,3 százalékos növekedéssel.
A folyamat a növekedési kilátások stabilizálódását is jelenti. Az 1960 és 2019 közötti átlagos gazdasági növekedés is 3-3,5 százalék körül alakult, vagyis a 2021-es nagy felpattanás a 2020-as drasztikus csökkenést kompenzálta, és a fokozatosan csillapodó dinamika nyomán a megszokott gazdasági bővülési ütemhez való visszatérés következhet be.
Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy így is maradnak kiegyensúlyozatlanságok a növekedésben és a gazdaság menetében. Mind a koronavírus-járvány körüli bizonytalanság fennmarad, mind az áruhiányok megszűnésével és az infláció tartósságával kapcsolatos kiszámíthatatlanság velünk marad. Ugyanakkor az egyes ágazatok és országok között egyre nagyobb különbségek alakulhatnak ki. Például a nagymértékben a személyes kontaktusra épülő ágazatok lassabban állnak helyre, így azok az országok is, ahol ezeknek a szektoroknak nagyobb súlya van a gazdaságban. E tekintetben az alapanyaghiány és az így leállni kényszerülő ágazatok további kockázatot és bizonytalansági tényezőt jelentenek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.