Szerző: Szülői Hang
2022.01.22.
- Az Ombudsman, valamint az Alkotmánybíróság kifogásainak hatására a kormányzat kamu törvénymódosításokkal próbálta palástolni a törvény alapvető hibáit, de ettől még a jelenleg folyamatban levő eljárás továbbra is ellentétes az Alaptörvénnyel és a gyerekek jogaival.
- Az Oktatási Hivatal közbeékelése értelmetlen és káros, hiszen az érdemi döntés nem ott születik; csupán abban dönt a hivatal, hogy kit küldjenek el szakszolgálati vizsgálatra, de ezt a feladatot sem tudják egységesen elvégezni – hatalmasak a különbségek az egyes megyék között.
A hatévesek további egy év óvodában maradása érdekében a szülők idén már nemcsak január 15-ig, hanem január 18-ig nyújthatják be kérelmüket az Oktatási Hivatalba. Ezt a három napnyi kedvezményt azután kaphattuk meg, hogy közösségünk számos tagja korábban az Ombudsmanhoz fordult a túl korai határidő miatt. Ebben az életkorban ugyanis a gyerekek nagyon gyorsan változhatnak, ezért fontos lenne, hogy a további egy év óvodáról ne kelljen túl korán dönteni. Éppen elegendő ezt a fontos döntést legkésőbb közvetlenül az áprilisi iskolai beiratkozás előtt meghozni.
Az Ombudsman a szülői panaszok nyomán vizsgálatot indított, amelynek eredményeként a 2021 februárban kiadott jelentése alapjogi visszásságot állapított meg. Egyebek mellett kimondta, hogy „a törvény csak meghatározott időpontig – január 15-éig – biztosít lehetőséget a felmentés benyújtására. A benyújtási határidő után is bekövetkezhet azonban a gyermek állapotában olyan tény vagy körülmény, amely a gyermek legjobb érdekével összhangban a tankötelezettség elhalasztását igényelheti.”
Ennek az ombudsmani állásfoglalásnak a hatására részesülhettünk a háromnapos kormányzati kegyben, és a törvényi határidőt a kormányzat január 18-ra módosította. Ezzel a kamu törvénymódosítással egyértelművé vált, hogy a kormányzatot egyáltalán nem érdeklik a gyerekek igényei, a szülők jogos panaszai és az ombudsman által alátámasztott alapjogi visszásság sem. A jelenlegi rendszerben nem lehetséges kérvényezni vagy módosítani a január 18-i határidő után: ha esetleg a gyermek ezután bármilyen okból a szakszolgálatra kerülne, még ha a szakértő állapítaná meg, hogy a gyermek nem iskolaérett, akkor is iskolába kell mennie – mindez ellentétes a gyermekek és a szülők érdekeivel és továbbra is alaptörvény-ellenes.
Azért szükséges ez a korai határidő a jelenlegi rendszerben, mert a kormányzat feleslegesen beékelte az eljárásba az Oktatási Hivatalt, holott ez a hivatal érdemi döntést nem hoz. Az Oktatási Hivatal egyedüli szerepe a gyakorlatban az, hogy a kérvények kb. felénél elküldi a gyermeket a szakszolgálatra, a kérvények másik felét egyből elfogadja. Ehhez azonban értelmetlen fenntartani egy ilyen hivatali eljárást, hiszen a pedagógiai szakszolgálat, vagy akár az óvoda is éppúgy láthatná, hogy a csatolt dokumentumok alapján indokolt-e a plusz egy év ovi. Sajnos az Oktatási Hivatal még ezt az egy feladatot sem tudja országosan egységes módon elvégezni: bár az egész eljárást az egységesítés ürügyével vezették be, mégis óriásiak a különbségek az egyes megyék között. Például a tavalyi szülői visszajelzések szerint Budapesten és Pest megyében a hivatal engedékeny volt és csak 24%-ban kért szakszolgálati vizsgálatot (a többi esetben elfogadta a szülői kérelmet), míg például Tolna megyében jóval szigorúbbak voltak, és 84%-ban kértek szakszolgálati vizsgálatot. Viszont a hivatali eljárás lassúsága miatt a szülők túlzottan korai döntésre kényszerülnek, ami a gyermek érdekeivel ellentétes. A januári kérvényezéshez a szülőknek támogató dokumentumokat érdemes begyűjteniük akár már októbertől kezdődően, miközben szakmailag indokolatlan a beiskolázás előtt csaknem egy évvel felbecsülni a gyermek iskolaérettségét. A szülők számára pedig méltatlan, hogy a sikeres kérelmezés érdekében minél rosszabb színben kell feltüntetniük saját gyermeküket.
Az Ombudsman mellett az Alkotmánybíróság is mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg két területen is: egyrészt amiatt, hogy előfordulhat, hogy a szülő a kérelem előterjesztését elmulasztja vagy a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő, és ez a gyermek számára hátrányos. Másrészt pedig amiatt, hogy az SNI-s gyermekektől elvették a többiekhez képest további egy év (1+1 év) óvoda lehetőségét. Ezekre a kormányzat szintén kamu törvénymódosításokkal reagált (ezekről itt írtunk), ezzel gúnyt űzve a szülők és gyermekek jogaiból. Kamu az a törvénymódosítás, amelyben a gyámhatóságnak adnak jogosultságot az iskolaérettségi kérvényezéshez, hiszen a gyámhatóság legtöbbször nem rendelkezik információval a gyermek iskolaérettségéről. Hasonlóan kamu az a törvénymódosítás, amiben a jogszabályba írják bele, hogy az SNI-s gyerekek plusz fejlesztést kapnak, miközben a gyerekek ténylegesen nem kapják meg (és hiányosan kapták meg a 3 év alatt is) azt a plusz egy év óvodai nevelést, amit a szakértői bizottságok kérnének. Az Ombudsman és az Alkotmánybíróság által felvetett alapjogi visszásságok továbbra is fennállnak a jelenleg is folyó eljárásban; a kormányzatnak az érdemi megoldások helyett csak jogi trükközésekre futotta, amelyekkel elkenik a kisgyermekek valós problémáit.
Míg korábban a gyermeket ismerő szülő és óvodapedagógus közösen dönthetett a gyermek iskolaérettségéről, a kormányzat 2020-tól megnehezítette a plusz egy év óvoda igénybevételét, és az új rendszerben az Oktatási Hivatal kapta meg a döntés felelősségét, ahova a szülőknek online kérvényt kell benyújtaniuk. A szülőket a kormányzat magukra hagyta, hiszen az eljárásból az óvodát jogilag kiiktatták, így az óvodapedagógusoknak már nem kötelező a segítségnyújtás. A kormányzat pedig pusztán az adminisztratív eljárásról ad információt, az iskolaérettség összetett kérdésének pedagógiai megítéléséhez a szülők semmiféle szervezett állami támogatást nem kapnak. Bár a hivatali eljárásban a korábbi tapasztalatok szerint a kérelmek döntő többségét (kb. 95%-át) elfogadják, mégis sokan lemaradnak a lehetőségről, mert nem kapnak megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérvényezéshez. Az új rendszer elsősorban nem az eljárás kimeneténél, hanem a bemeneténél szelektál. A rendszer épp a hátrányos helyzetű családokat sújtja a leginkább, hiszen ők tudnak a legnehezebben élni az online hatósági kérvényezéssel, pedig nekik lenne a legnagyobb szükségük a támogatásra. A jelenleg épp zajló folyamat így tovább növeli a társadalmi különbségeket.
A kormányzat a részletes statisztikai összehasonlítást nem hozta nyilvánosságra, de a becslések szerint a korábbi 30-35 ezer gyermek helyett az új rendszerben tavaly csak mintegy 20-25 ezer gyermek maradt még egy évet az oviban (ebből kb. 16 ezren az OH eljárásban kaptak engedélyt, és néhány ezren előzetesen a szakszolgálatnál SNI/BTMN státusz esetén), vagyis a kormányzati szigorítás eredményeként hozzávetőleg 10 ezer gyermek lemaradt a lehetőségről, pedig szüksége lenne rá. Természetesen a plusz egy év ovit nem helyettesíti az, hogy a gyermek az iskola első osztályát ismétli meg – mint ahogyan azt az oktatási államtitkár egy levélben felvetette –, hiszen ezeknek a gyermekeknek még óvodai nevelésre van szüksége.
A Szülői Hang Közösség igyekszik enyhíteni a károkat. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy jó eséllyel lehet kérvényezni január 18-ig akár támogató dokumentumok nélkül is, ha a plusz egy év óvoda segít a gyermeknek. Nemcsak az értelmi, hanem például az érzelmi és szociális készségekben való elmaradás, a fejletlen beszédkészség vagy a fejletlen mozgás is alapos indok lehet az iskolakezdés halasztásához. Segítséget nyújtunk az érintett szülőknek:
A hatévesek további egy év óvodában maradása érdekében a szülők idén már nemcsak január 15-ig, hanem január 18-ig nyújthatják be kérelmüket az Oktatási Hivatalba. Ezt a három napnyi kedvezményt azután kaphattuk meg, hogy közösségünk számos tagja korábban az Ombudsmanhoz fordult a túl korai határidő miatt. Ebben az életkorban ugyanis a gyerekek nagyon gyorsan változhatnak, ezért fontos lenne, hogy a további egy év óvodáról ne kelljen túl korán dönteni. Éppen elegendő ezt a fontos döntést legkésőbb közvetlenül az áprilisi iskolai beiratkozás előtt meghozni.
Az Ombudsman a szülői panaszok nyomán vizsgálatot indított, amelynek eredményeként a 2021 februárban kiadott jelentése alapjogi visszásságot állapított meg. Egyebek mellett kimondta, hogy „a törvény csak meghatározott időpontig – január 15-éig – biztosít lehetőséget a felmentés benyújtására. A benyújtási határidő után is bekövetkezhet azonban a gyermek állapotában olyan tény vagy körülmény, amely a gyermek legjobb érdekével összhangban a tankötelezettség elhalasztását igényelheti.”
Ennek az ombudsmani állásfoglalásnak a hatására részesülhettünk a háromnapos kormányzati kegyben, és a törvényi határidőt a kormányzat január 18-ra módosította. Ezzel a kamu törvénymódosítással egyértelművé vált, hogy a kormányzatot egyáltalán nem érdeklik a gyerekek igényei, a szülők jogos panaszai és az ombudsman által alátámasztott alapjogi visszásság sem. A jelenlegi rendszerben nem lehetséges kérvényezni vagy módosítani a január 18-i határidő után: ha esetleg a gyermek ezután bármilyen okból a szakszolgálatra kerülne, még ha a szakértő állapítaná meg, hogy a gyermek nem iskolaérett, akkor is iskolába kell mennie – mindez ellentétes a gyermekek és a szülők érdekeivel és továbbra is alaptörvény-ellenes.
Azért szükséges ez a korai határidő a jelenlegi rendszerben, mert a kormányzat feleslegesen beékelte az eljárásba az Oktatási Hivatalt, holott ez a hivatal érdemi döntést nem hoz. Az Oktatási Hivatal egyedüli szerepe a gyakorlatban az, hogy a kérvények kb. felénél elküldi a gyermeket a szakszolgálatra, a kérvények másik felét egyből elfogadja. Ehhez azonban értelmetlen fenntartani egy ilyen hivatali eljárást, hiszen a pedagógiai szakszolgálat, vagy akár az óvoda is éppúgy láthatná, hogy a csatolt dokumentumok alapján indokolt-e a plusz egy év ovi. Sajnos az Oktatási Hivatal még ezt az egy feladatot sem tudja országosan egységes módon elvégezni: bár az egész eljárást az egységesítés ürügyével vezették be, mégis óriásiak a különbségek az egyes megyék között. Például a tavalyi szülői visszajelzések szerint Budapesten és Pest megyében a hivatal engedékeny volt és csak 24%-ban kért szakszolgálati vizsgálatot (a többi esetben elfogadta a szülői kérelmet), míg például Tolna megyében jóval szigorúbbak voltak, és 84%-ban kértek szakszolgálati vizsgálatot. Viszont a hivatali eljárás lassúsága miatt a szülők túlzottan korai döntésre kényszerülnek, ami a gyermek érdekeivel ellentétes. A januári kérvényezéshez a szülőknek támogató dokumentumokat érdemes begyűjteniük akár már októbertől kezdődően, miközben szakmailag indokolatlan a beiskolázás előtt csaknem egy évvel felbecsülni a gyermek iskolaérettségét. A szülők számára pedig méltatlan, hogy a sikeres kérelmezés érdekében minél rosszabb színben kell feltüntetniük saját gyermeküket.
Az Ombudsman mellett az Alkotmánybíróság is mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg két területen is: egyrészt amiatt, hogy előfordulhat, hogy a szülő a kérelem előterjesztését elmulasztja vagy a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő, és ez a gyermek számára hátrányos. Másrészt pedig amiatt, hogy az SNI-s gyermekektől elvették a többiekhez képest további egy év (1+1 év) óvoda lehetőségét. Ezekre a kormányzat szintén kamu törvénymódosításokkal reagált (ezekről itt írtunk), ezzel gúnyt űzve a szülők és gyermekek jogaiból. Kamu az a törvénymódosítás, amelyben a gyámhatóságnak adnak jogosultságot az iskolaérettségi kérvényezéshez, hiszen a gyámhatóság legtöbbször nem rendelkezik információval a gyermek iskolaérettségéről. Hasonlóan kamu az a törvénymódosítás, amiben a jogszabályba írják bele, hogy az SNI-s gyerekek plusz fejlesztést kapnak, miközben a gyerekek ténylegesen nem kapják meg (és hiányosan kapták meg a 3 év alatt is) azt a plusz egy év óvodai nevelést, amit a szakértői bizottságok kérnének. Az Ombudsman és az Alkotmánybíróság által felvetett alapjogi visszásságok továbbra is fennállnak a jelenleg is folyó eljárásban; a kormányzatnak az érdemi megoldások helyett csak jogi trükközésekre futotta, amelyekkel elkenik a kisgyermekek valós problémáit.
Míg korábban a gyermeket ismerő szülő és óvodapedagógus közösen dönthetett a gyermek iskolaérettségéről, a kormányzat 2020-tól megnehezítette a plusz egy év óvoda igénybevételét, és az új rendszerben az Oktatási Hivatal kapta meg a döntés felelősségét, ahova a szülőknek online kérvényt kell benyújtaniuk. A szülőket a kormányzat magukra hagyta, hiszen az eljárásból az óvodát jogilag kiiktatták, így az óvodapedagógusoknak már nem kötelező a segítségnyújtás. A kormányzat pedig pusztán az adminisztratív eljárásról ad információt, az iskolaérettség összetett kérdésének pedagógiai megítéléséhez a szülők semmiféle szervezett állami támogatást nem kapnak. Bár a hivatali eljárásban a korábbi tapasztalatok szerint a kérelmek döntő többségét (kb. 95%-át) elfogadják, mégis sokan lemaradnak a lehetőségről, mert nem kapnak megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérvényezéshez. Az új rendszer elsősorban nem az eljárás kimeneténél, hanem a bemeneténél szelektál. A rendszer épp a hátrányos helyzetű családokat sújtja a leginkább, hiszen ők tudnak a legnehezebben élni az online hatósági kérvényezéssel, pedig nekik lenne a legnagyobb szükségük a támogatásra. A jelenleg épp zajló folyamat így tovább növeli a társadalmi különbségeket.
A kormányzat a részletes statisztikai összehasonlítást nem hozta nyilvánosságra, de a becslések szerint a korábbi 30-35 ezer gyermek helyett az új rendszerben tavaly csak mintegy 20-25 ezer gyermek maradt még egy évet az oviban (ebből kb. 16 ezren az OH eljárásban kaptak engedélyt, és néhány ezren előzetesen a szakszolgálatnál SNI/BTMN státusz esetén), vagyis a kormányzati szigorítás eredményeként hozzávetőleg 10 ezer gyermek lemaradt a lehetőségről, pedig szüksége lenne rá. Természetesen a plusz egy év ovit nem helyettesíti az, hogy a gyermek az iskola első osztályát ismétli meg – mint ahogyan azt az oktatási államtitkár egy levélben felvetette –, hiszen ezeknek a gyermekeknek még óvodai nevelésre van szüksége.
A Szülői Hang Közösség igyekszik enyhíteni a károkat. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy jó eséllyel lehet kérvényezni január 18-ig akár támogató dokumentumok nélkül is, ha a plusz egy év óvoda segít a gyermeknek. Nemcsak az értelmi, hanem például az érzelmi és szociális készségekben való elmaradás, a fejletlen beszédkészség vagy a fejletlen mozgás is alapos indok lehet az iskolakezdés halasztásához. Segítséget nyújtunk az érintett szülőknek:
- Segédletet készítettünk a szülői kérvény megírásához;
- Adatbázist hoztunk létre, amelyben megnézhetjük a korábbi években beadott több ezer kérelem részletes adatait;
- Közösségi csoportunkban az érintett szülők, pedagógusok és szakértők egymásnak tudnak segíteni, hiszen együtt könnyebb átjutni a stresszes és értelmetlen eljáráson, amelyben idegenek döntenek saját gyermekünk sorsáról.
A plusz egy év óvoda igénylésének megszigorítása azért válhatott szükségessé, mert a kormányzat kivérezteti a két pedagógusra épülő óvodai rendszert. Válságos mértéket öltött az óvodapedagógus-hiány, de a kormányzat a pedagógusok anyagi és szakmai megbecsülése helyett inkább a plusz egy év óvoda megnehezítésével, mint adminisztratív eszközzel igyekszik csökkenteni a hiányt. Hasonlóan káros, hogy most már csak 8 és 12 óra között írják elő, hogy diplomás óvodapedagógusnak kell a gyerekekkel lenni, más időszakokban bárki – akár pedagógiai képesítés nélkül is – alkalmazható és „nevelheti” a gyerekeket a magyar óvodákban, ami nagy visszalépést jelent, ezzel gyermekmegőrzéssé degradálódhat az óvodában töltött időt, és a gyerekek lelki sérülést szerezhetnek.
Sürgős változásra van szükség, hogy az óvodák drámai minőségromlását megállítsuk, és ennek részeként mihamarabb eltöröljük a plusz egy év óvoda értelmetlen és a gyerekek számára káros adminisztratív megnehezítését.
A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.