Szerző: Rezeda
2022.01.14.
Elvtársak, elvtársak, de hol marad a csirkefarhát, a farhát kimaradt, nyüszíthetett föl valaki a propaganda-minisztériumban csütörtökön reggel, amikor állították össze a sorvezetőt Gulyás miniszternek a kormányinfóra. Ez az az aktus és alkalom, mint tudvalévő, amelyen Gulyás miniszter előadja azon ötletek halmazát, amelyeket szavazatmaximalizálási szempontból a legjobbnak tartanak, aztán később majd rendeletbe foglalnak. Ezt nevezik kormányzásnak, voltaképp az orrunk előtt kormányoznak a fiúk, toldozgatják a rendszerüket, hogy szét ne essen egészen, de már meglehetősen inog.
Szerdán Orbán nagy hangon bejelentette, úgy szándékszik letörni a vágtató inflációt az élelmiszerek frontján (vö: harc és ötéves terv), hogy hat élelmi cikk árát hatóságilag megszabja. De, hogy mért ez a hat (olaj, tej, csirkemell, disznócomb, cukor és finomliszt), és mért a tavaly októberi a vágyott és mérvadó ár, azt senki nem tudja. Valószínűleg még Orbán maga sem. Ez olyan közgazdasági nonszensz, ami tankönyvbe illene elrettentő példának, és innentől fogva egészen az abszurditásig facsarhatjuk a gőzös, szavazatszerzési ideát. Azaz, Orbán orrára koppinthatunk, mért nem egy 1985-ös árszintet lőtt be, vagy mért nem jelentette ki, hogy a kenyér mostantól háromhatvan.
Ilyen alapon azt is megtehette volna, sőt, mondhatná azt is, a krumplileves legyen krumplileves, és kacsinthatott volna Kádár apánk módján. De ne legyünk telhetetlenek. A hat élelmi cikk, amelyeknek hatósági ára lesz, semmit nem jelent. A nagymamáknak jobb lett volna a rétesliszt árát megszabni, mert a finomból sütni nem tudnak a kisonokának, és máris fejre áll a kifestőkönyvbe illő családi idill. De, hogy csirkemell és disznócomb, ez is delikát. És most visszatérünk a csütörtök reggelre, amikor Gulyás miniszter megkapta a kis eszmei motyóját a kormányinfóra, és valaki még átfutotta a papírokat, úgy látszik, akadt egy ember, akinek vannak emlékei a való világról.
Ekkor történhetett, amit indításként leföstöttem, hogy kerüljön bele a farhát is a listába, mert és ugyanis a való világból úgy rémlett a szakértőnek, hogy a nyugdíjasok nem tömik két pofára a csirkemellet, és beugrott a csinovnyiknak, hogy ez a réteg leginkább farháttal tartja életben magát. Kerüljön a listára, döntöttek, az is pár százezer szavazat, de jobbat mondok, még több szavazatot lehetne szerezni a csirkeláb hatósági árával, mert mostanában már nem a farhát, hanem ez a nyugdíjasok eledele. És még számtalan ötletem volna, amivel a népszerűséget hajhászni lehetne, azonban ez az egész annyira tragikusan röhejes, és annyira jellemző, hogy megér egy másik szemszöget is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.