ÉVENTE TÖBB SZÁZEZERET BUKHATNAK AZOK AZ EGYETEMI OKTATÓK, AKIK ALACSONYABB MUNKAKÖRBEN DOLGOZNAK A MEGÉRDEMELTÉL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.01.20.

Az egyetemi oktatók helyzete nemcsak a nemzetközi viszonylatban is alacsonynak számító fizetés miatt érdemel figyelmet. További probléma, hogy szép számmal akadnak oktatók, akiket annak ellenére sem léptetnek elő, hogy megfelelnének a felsőoktatási törvényben lefektetett kritériumoknak, így számításaink szerint több százezer forinttól esnek el évente. Adataink szerint az egyetemek közel fele érintett, de a nagyobb felsőoktatási intézményekben jobban megfigyelhető a probléma.

Az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkoztunk már az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. Először megírtuk, hogy több száz tanárt foglalkoztatnak díjazás nélkül a magyar felsőoktatási intézmények, legutóbbi cikkünkben pedig megnéztük, hogyan alakulnak a magyar fizetések más országokkal való összevetésben. Az eredmények alapján a sereghajtók közé tartozunk Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával együtt.

Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy hány olyan oktató van, aki a megérdemeltnél (azaz képzettségénél, szakmai tapasztalatánál) alacsonyabb beosztásban dolgozik. A tanárok alapbére ugyanis attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben alkalmazzák őket. Pályájuk kezdetén tanársegédek, ezt követően adjunktusok, főiskolai és egyetemi docensek, majd egyetemi tanárok lehetnek.

A 2018-as felsőoktatási bértábla alapján azonban egyik munkakörben sem vihetnek haza túl sok pénzt: az 1 500 forintos órabér csak az egyetemi docenseknek és az egyetemi tanároknak jár, míg a KSH által mért átlagkeresetet csak a habilitált (a PhD-fokozatot követő címet megszerző) egyetemi docensek érik el...

ITT OLVASHATÓ