Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.01.10.
A cikk bemutatja Márki-Zay Pétert, akit a kormány, mint a liberális elit képviselőjét azzal igyekszik lejáratni, hogy nem veszi tekintetbe a tradicionális magyar értékrendet. Ám az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ezzel szemben épp azt hangoztatja, hogy ő sokkal inkább őrzi a keresztény értékeket, mint Orbán, aki a kommunista ifjúsági mozgalomban tevékenykedett, amikor ő már vasárnaponként templomba járt.
A szerkesztőségi cikk úgy véli, Trump támogatása nem egyértelmű, vegyes érzéseket keltett ez a Fideszen belül is. Ráadásul Márki-Zay előnyére válik, hogy párton kívüli jelölt, akit nem lehet összemosni a kommunista múlttal, de még Gyurcsány bábjának se nevezni. László Róbert, a Political Capital választási szakértőjének idézetével zárja az írás, hogy az ellenzéki kormányfőjelölt aligha tekinthető liberálisnak, ilyen tekintetben sokkal inkább fideszesekhez hasonlít.
Már nem is csodálkozhatunk azon, hogy Fareed Zakaria szokásos vasárnapi jegyzetében hazánkkal példálózik. Minden jel szerint nem veszi le szemét az Orbán-kormányról. Ezúttal a CNN-ben elmondott illetve a Foreign Policy folyóiratban is olvasható jegyzetében a Capitoliumon egy éve történt lázadás kapcsán beszél arról, sokba kerül Amerikának is megvédeni azt a demokráciát, amely ellen ostromot indítottak, és amely könnyen megismétlődhet a 2024-es elnökválasztás alkalmával is. HA szétnézünk a világban, Magyarországtól Lengyelországig vagy Törökországtól Indiáig, ugyanazt látjuk, recesszióban a demokrácia, a demokratikus értékek és intézmények óriási nyomás alatt állnak. Pedig hát szembe lehetne ezeket állítani azzal a német demokráciával, amely a hitleri rezsim után fel tudott épülni, és annak ellenére példamutató demokrácia, hogy a kelet-német Angela Merkel 16 éven át vezette az országot. A populista jobboldal nemcsak marginális, de teljesen hatástalan. Persze azt is látni kell, hogy míg korábban két nagy párt között oszlott meg ott is a szavazatok 90%-a,most már ez az arány csak 50%, mert erősödőben vannak az új pártok. A tendencia érvényes Európára, hisz az egykori erős francia szocialista párt is már csak árnyéka saját magának. A spanyoloknál négy év alatt négy választásis kevésnek tűnt, hogy végre összeálljon egy viszonylag stabil koalíció. Az olaszoknál is hasonló helyzet történt, s most végre lecsillapodott a rendszer Mario Draghinak köszönhetően. A hollandokat is felhozhatjuk példának. De Amerika mindezeknél is nagyobb bajban van, nagyobb veszély fenyegeti a demokráciáját. Hisz egy év kevés volt ahhoz, hogy a Trump féle hazugságnak véget vessenek. Sőt erősödött a nagyhazugság eszméje. Köszönhetően a technológiaváltásnak, a globalizáció felgyorsulásának és az etnikai sokszínűségnek. De legfőképp annak, hogy a republikánus párt beállt egy ember mögé és most olyan választási törvényeket fogadtak az államok többségében, amelyek valóban ennél is jobban aláássák a demokráciát, és megágyaznak az alkotmányos válságnak – véli Fareed Zakaria, a CNN, a Washington Post és számos újság kolumnistája.
Olasz hírforrások, elsősorban a Stampa szerint nem kizárt, hogy a pápa és az orosz pátriárka találkozójára Budapesten 2022 szeptemberében kerül sor. Igaz, Kazahsztán is felmerült a lehetséges helyszínek egyikeként, azonban az ottani jelenlegi helyzet aligha teszi az utóbbi forgatókönyvet lehetővé. Az értesülést a Vatikán nem erősítette meg, de az idei utazásokat a Covid-járvány is nagyban befolyásolhatja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.