CSABA LÁSZLÓ: A BALOLDALI KORMÁNYZÁS ALATT NEM VOLT CSŐDBEN A MAGYAR GAZDASÁG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.25.

A baloldal ugyan nem egy virágzó országot adott át 2010-ben a Fidesznek, külső és belső okok miatt a magyar gazdaság nem volt jó helyzetben, de szó sem volt arról, hogy csődben lett volna – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Elmondta, a Fidesz-kormány ahelyett, hogy egy határozott szerkezeti reformprogramot készített volna, és azt elfogadtatta volna Berlinben és Brüsszelben, az volt az álláspontjuk, hogy „ezekkel” inkább szembe kell állni, mert a Brüsszellel szemben megvédett függetlenség lesz majd itthon népszerű. Ebbe a történetbe illett volna bele, ha sikerült volna bizonyítani, hogy a baloldal csődbe vitte az országot, és Orbán „fehér lovon” bevonulhatott volna, de ez nem jött össze. Az okokról is beszélgettünk.

– Valóban csődbe vitte a baloldal az országot 2010 előtt – ahogy azt a Fidesz állítja?

– Azt nem lehet mondani, hogy különösen 2002 és 2009 között hibátlan gazdaságpolitikát vittek volna, mert abban nagyon sok minden volt, amit ad-hoc módon meghatározott az akkori közhangulatnak való megfelelés, de azért azt nem lehet mondani, hogy csődbe vitték volna. Ott volt az a bizonyos, Varga Mihály vezette „tiszta kezek bizottsága”, amit azért hoztak létre, hogy megnézzék, lehet-e találni valamit. Olyanokat lehetett csak, amiket egyébként minden évben lehet: egyes dolgokat „idekönyveltek”, „odakönyveltek”, de nem volt olyan, hogy jelentős összegeket találtak volna, amiket nem vallottak be, vagy nem arra költötték volna, amire mondták. Ilyet nem találtak. A másik ilyen a Budai Gyula-féle tevékenység volt. Budai Gyula – mi csak feljelentési kormánybiztosnak hívtuk akkor is –, 2010 novemberében Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos lemondása után vette át az elszámoltatási és korrupcióellenes feladatokat. A legkülönbözőbb dolgokban indítottak vizsgálatokat, és a vádemelésig sem jutottak el, nemhogy az ítéletig. Ez a „csődbe vitték” nagyon hamar megdőlt.

Én annak idején próbáltam lebeszélni a Fideszt – volt rá lehetőségem –, hogy talán nem ezzel kellene most foglalkozni, hanem a sok feladat közül a legfontosabbal. Egy olyan program létrehozásán kellett volna dolgozni, amely a szerkezeti reform megígérésével egy laza külső finanszírozást biztosított volna. Tehát egyrészt kellett volna egy határozott szerkezeti reformprogram, másrészt sokat kellett volna kijárni Berlinbe meg Brüsszelbe, hogy azt elfogadtassák. Meg kellett volna mondani, hogy ezt meg ezt akarják csinálni, és annak érdekében, hogy később jobb legyen, előbb rosszabbnak kell lenni. Ez egy elfogadott dolog lehetett volna. Egyrészt eleve nem ezen dolgoztak, másrészt az volt az álláspont, hogy „ezekkel” inkább szembe kell állni, mert a Brüsszellel szemben megvédett függetlenség lesz majd itthon népszerű. Ebbe a történetbe illett volna bele, ha sikerült volna bizonyítani, hogy a baloldal csődbe vitte az országot. Miközben ez egyáltalán nem volt igaz, bár a baloldal nem jól képviselhető, vagy utólag sem igazolható politikát folytatott,. Már annak idején se hitte el senki, és az idő múlásával egyre kevésbé indokolt ezekkel a dolgokkal előjönni. Már csak azért sem, mert azokat az ügyeket, amiket annak idején több-kevesebb joggal nehezményeztek, a mellékönyveléstől kezdve egészen addig, hogy nem vallanak be költéseket, vagy vitatható célokra költenek közpénzeket, a Fidesz-kormányok megismételték. Mindenki számolatlanul tudná sorolni ezeket a példákat.

Azt gondolom, hogy a „ki vitte csődbe az országot” már annak idején sem volt jó szöveg. Igazából Orbán Viktornak épp az volta a baja Simor Andrással – aki közgazdász volt, és a 2007. március 3. és 2013. március 3. között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke –, hogy a 2008-as készenléti megállapodással elkerültek egy államcsődöt, és így meg lett akadályozva, amit kitaláltak. Az, hogy Orbán „fehér lovon bevonul” és azt mondja, ezek itt csődhalmazt hagytak maguk után, de mi majd rendbe tesszük. Ő ezt úgy fordította le magának, hogy Simor Andrásék annak idején nem az országot mentették meg, hanem a kormányt, ami ebben az esetben nem volt szétválasztható, merthogy nem lehetett az egyiket a másik nélkül megcsinálni. Egyébként én azt gondolom, hogy Simor András, aki nekem csoporttársam volt az egyetemen, elsősorban az ország érdekeit nézte. Az pedig, hogyha valaki nem jut csődbe, pedig mindenki azt várja, hogy csődbe jusson, azért már eredmény! Pont ez volt Orbánék baja annak idején, hogy 2008-ban és 2009-ben nem következett be az az összeomlás, amire felkészültek, számítottak, és amiről úgy gondolták, hogy ez őket majd rendkívül népszerűvé teszi. Röviden összefoglalva: lehetett volna összeomlás, de nem volt...

ITT OLVASHATÓ