CIVILIZÁCIÓ ÉS NEMZETÁLLAM

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: RÓNA PÉTER
2022.01.14.

Az immár fél évszázadon át zajló küzdelem az európai civilizációra, illetve a nemzetállamra építő és hivatkozó politikai berendezkedés között fordulóponthoz érkezett 2021-ben. A nemzet mint az ember identitásának meghatározója, mint a politika szerkezetének és gyakorlásának legfőbb, szinte kizárólagos forrása elhalványul, és helyébe kerül a civilizáció mint az az új alap, amely kijelöli a politika, a gazdaság, a társadalmi szerkezet és a kultúra körvonalait és tartalmát.

2011-ben a nemzetállam mint a társadalom kihívásait megbízhatóan kezelő szerkezet elvesztette hitelét. Az átmeneti fájdalmas és veszélyes zavart felváltja a lassan, rögös úton érkező, de egyre inkább kitapintható civilizációs közös nevező, a felismerés, hogy Európa nem földrajzi, hanem civilizációs fogalom, aminek nem minden európai ország részese, amihez nem minden földrajzilag európai ország képes csatlakozni. A felismeréssel összhangban az elmúlt harminc év földrajzalapú látszólagos egységét, a „felzárkózás” álmát felváltja a két- vagy többsebességű Európa gondolata, ahol az egyik tömörülés számos nép közös civilizációját, a másik pedig egy többé-kevésbé homogén nemzet szuverenitását tartja a politikai legitimitás alapjának.

Mi ütött csorbát a nemzetállam életképességén? Mivel magyarázható a nemzetállamok kormányainak elhúzódó vergődése, az egymást követő, csalódást okozó politikusok őrlődése és tehetetlensége, a hagyományosan bevált demokratikus folyamatok bedugulása? Miért a legfejlettebb nyugat-európai országok hajlamosak a nemzeti identitás helyettesítésére a civilizációs közösséggel? Egyszerűen fogalmazva: megváltozott a kihívások és lehetőségek léptéke és dinamikája, alaposan átalakult a világgazdaság szerkezete és tartalma, és ezzel párhuzamosan megváltozott, beszűkült az etnikainemzet-alapú társadalmi konszenzus demokratikus kialakításához szükséges tér és idő, mert nagyon kevés kérdés maradt, amelyet nemzeti alapon lehetne rendezni. A nemzeti érdek egyre inkább farkasszemet néz az emberiség érdekével, és egyre inkább kérdésessé válik a szuverenitás értelme egy olyan világban, ahol harminchárom város mindegyikében többen laknak, mint Magyarország egészében, ahol a nemzetközi termelési és kereskedelmi lánc legkisebb csorbulása is komoly gazdasági következményekkel járhat. A tudomány és a technológia rohamos fejlődése – együtt a tőkével – változtatásra kényszeríti a demokratikus intézményeket, amelyek nem vagy csak nagyon nehézkesen tudják átlépni a nemzetállam határait, azokat a határokat, amelyeket a tudomány és a technológia természeténél fogva nemcsak nem tisztel, de még figyelembe se vesz. Nemzeti piacokból ma már egyetlen ország sem képes méltányosan megélni; az autarkista gazdaságpolitika a biztos bukás receptje...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ) 

AZ ÉS 2022/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)