AZ ELSŐ HÁROM OLTÁS A LEGFONTOSABB, A NEGYEDIK CSAK KÜLÖNLEGES ESETBEN INDOKOLT

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.01.24.

Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.

Ahogy arra a világ többi országának tapasztalatai alapján számítani lehetett, a covidjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus omikron variánsa Magyarországra is elementáris erővel robbant be: a napi új fertőzöttek száma egy héttel ezelőtt minden korábbi rekordot megdöntött – a 14 890 új fertőzött még a hétvégi jelentési kötelezettség megszüntetése miatt mindig kiugró hétfői adatok között is szembetűnően magas volt. A magyar kormány válasza az ötödik járványhullámra egybecseng a világ legtöbb országában jellemző reakcióval: a megoldás – jobb híján – az oltás.

Csakhogy azok, akik eddig nem olttatták be magukat, jó eséllyel nem most fogják elkezdeni, legalábbis nem önszántukból. A negyedik oltást Orbán Viktor miniszterelnök január 13-i ígérete szerint a háziorvosával való konzultáció után bárki megkaphatja, annak hasznáról azonban pillanatnyilag nemcsak a politikai döntéshozók, hanem a tudósok körében is heves viták zajlanak. Miután arról egyáltalán nincsenek kutatási eredmények, hány oltást biztonságos vagy épp érdemes felvenni a koronavírus elleni vakcinából, nem túl meglepő, hogy a hazai orvosok között jócskán akad olyan, aki páciense negyedik oltásáról nem szívesen dönt a saját szakállára.

A miniszterelnök bejelentése után tíz nappal, január 23-án vasárnap a KEKsz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) nevű szervezet 11 tagja, köztük a Qubitnek korábban nyilatkozó Falus András Széchenyi-díjas immunológus, az MTA rendes tagja közleményében az írta, hogy „a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben”.

A kör szakértői kizárólag azoknak javasolják a negyedik oltást, akik

1. betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos ill. immunszupresszált betegek (pl. immunszupresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV fertőzöttek);

2. 60 év feletti, alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak;

3. kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. COVID osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak.

A szakértők szerint Magyarországon ebben a pillanatban az elvileg beoltható 9 millió főből mindössze 6,3 millióan kaptak legalább egy oltást, a három oltással rendelkezők száma viszont csak 3,5 millió. A KEKsz véleményének indoklásban az áll, hogy az elsődleges feladat ebben a helyzetben az, hogy minél többeknek beadják az első és a második oltást, ezzel párhuzamosan pedig a harmadikat. „Csak harmadlagos feladat lehet a negyedik oltás bevezetése, de a jelenlegi, az egészségügyi rendszert extrém módon terhelő helyzetben nem kritikusan fontos intézkedés, különösen nem az ellátó rendszert indokolatlanul túlterhelő egyedi páciens-háziorvos, illetve páciens-oltóorvos konzultációkra épülően” – írja vasárnapi közleményében a 11 magyar szakértő...

ITT OLVASHATÓ