Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2022.01.17.
De ki kell mondani, hogy fasizmusra hajazó diktatúráról van szó – ahogy minden visszatérése más államokban is az lesz. És ezért még „fertőzőbb”, mint az eredete,
mert láthatatlanítja magát azzal, hogy nem olyan nyíltan brutális, mint klasszikus elődje. Egy legyengült „politikai vírus”, mellyel talán sokáig együtt kell majd élni, és meg kell tudni akadályozni, hogy végzetesen lerombolja az euro-atlanti kultúrát. Robert Paxton amerikai történész már 2004-ben megírta a „The Anatomy of Fascism” című könyvében, hogy „a fasizmus lényege ... az 1990-es évekig felismerhetetlen maradt…”. És például „egy autentikus, populáris amerikai fasizmus egyáltalán nem elképzelhetetlen. [...] Nem utoljára hallottunk a fasizmusról – legfeljebb a kifejezést nem használják majd, de a dolgot magát nagyon is.”
Mindennek fényében óriási a tét. Végzetes, ha a különféle politikai szemléletű ellenzék ma inkább atavisztikus gyanakvásaira hallgat, és az összefogás pártjai inkább azt méricskélik alamuszi módon, hogy akár a vereség esetén is, de nekik maguknak külön-külön hány képviselőjük lesz az országgyűlésben. A visszavágás lesz ugyanis rettenetes, ha most az ellenzék nem nyer. A mai Vezér, az egykori Nemzetvezető ügyesebb, aljasabb és mérgezőbb reinkarnációja meg a lakájai még inkább vérszemet kapnak. Szinte visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el, és egy időre jaj a demokratikus Magyarországnak. Ha pedig az ellenzék nyer, a közösen indult pártoknak még inkább össze kell majd fogniuk, ha nem akarják elveszíteni a nehezen kiharcolt győzelmüket, vele a demokrácia visszaállításának az esélyét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.